36.Rész - VÉGE

BOLDOG ÚJ ÉVET :) :) :)


 BEFEJEZŐ RÉSZ  :)

Mikor másnap Max elvitt a szüleimhez és beléptem az ajtón el sem akarták hinni,hogy én előttük állok anyám keze a száján volt és úgy sírt apa pedig csak odajött ölelésbe vont bár ő sem bírta sokáig ő is sírt majd anya is csatlakozott az ölelésbe  

Azután leültünk  ,és elkezdtük megbeszélni a dolgokat közöltem velük,hogy tudok mindenről tegnap már elmondtak nekem mindent erre ők magyarázták a dolgokat attól a naptól kezdve ,hogy haza hoztak ...

Azután elmentünk az igazi szüleimhez Max kiszállt velem együtt majd egy ölelés és arcra puszi után elhajtott ,mikor megfordultam Nathanel találtam szemben magam megforgattam a szemem ,indultam volna befelé de ő karomnál fogva visszahúzott úgy látszott nagyon dühös.

Ezek szerint sikerült  a tervem és elhitte minden szavam jobban is teszi mert én nem fogok megbocsátani egy könnyen az holtbiztos .

Megforgattam a szemem aztán megkérdeztem tőle:

-Szeretnél esetleg mondani valamit ? vagy bemehetek?

-Szeretlek!

-Ezt kevésbé hiszem el ,nem kéne olyan szavakkal dobálóznod amiket még te magad sem hiszel el.-kirángattam a kezeimet az övéiből és elindultam befelé.

-Bármit is hiszel most rólam így van Szeretlek téged és megteszek mindent,hogy megbocsáss nekem.

-Hajrá !

(nem akarok most párbeszédet részletezni szóval csak elmesélem a dolgokat)

Bementem a jól megszokott igazgatói irodába azonnal fogadtak ,meglepetésemre bent volt khm az 'anyám' is ,aki amint meglátott ölelésbe vont bár én nem igazán viszonoztam nem tudom mért haragudtam rájuk talán azért mert hazudtak? Fogalmam sincs de így éreztem/érzek.

Azonnal megkérdezték tőlem,hogy ki a baba apja állítólag azt mondták tegnap nem akartak ezzel zargatni ,hát okké na most Ellina mit is fogsz nekik mondani? Jó kérdés ,Adjuk be azt amit Nathanek ...Amikor elmondtam ,hogy Maxtől van a baba nem rejtették el meglepődötségüket Emillia szájából(anyám) : ,,De hát én azt hittem Nathanel szeretitek egymást''  

Én pedig ezt válaszoltam:  ,,Nem ejthetnénk a témát nem akarok erről beszélni ''

Már nem is beszéltünk erről a Nathanes dologról viszont arrl igen,hogy nem bocsátok meg nekik legalábbis még most nem ....

******2hét elteltével***

Nos egész eseménydúsak voltak ezek a hetek,hogy miért is? Nos Jasont felkeresték a szülei és találkozni akartak vele Aprilel és a kis unokájukkal vonakodva de bele mentek a dologba természetesen +kísérettel ne ,hogy valami csapda  legyen de  meglepő módon nem az volt April mesélte,hogy amint meglátták a kicsi lányt azonnal elsírták magukat  és jól megszeretgették .

Így most April is normális k is körülmények között be tudott mutatkozni ,nem mondom tényleg jól sikerült nekik minden azóta is szoktak találkozni minden nap a vadászokról idáig még egy szót sem ejtettek csak bocsánatot kértek tőlük ....

Nos ami Nathant illeti... hát ő próbálkozik nemrég pedig majdnem megölte Maxet ha nem lépek közbe akkor lehet  már a vérét szívta de időben közbe léptem sőt meg is pofoztam aztán fogtam Maxet és lekezeltem a sebeit nem tudom miért volt önuralmam és nem támadtam neki .....
**Napjainkban**
Éppen a plazába mentem már előttem volt az épület amikor egyszer csak megpillantottam  Nathant az autójánál egy lány társaságában aki csókolta őt Nathan kezei a vállán voltak mintha megpróbálna ellökni de nem volt tisztán kivehető a könnyeim miatt gyorsan letöröltem őket mély levegő és melléjük léptem :
-Látom mennyire szeretsz engem.-közben a körmeimet néztem nem tudtam rájuk még nézni sem ,elszakadtak egymástól
-Ellina fi-figyelj megmagyarázom.-mondta lihegve
-Persze ezen már nem tudsz mit el se hiszem,hogy én.. ah mindegy Sok boldogságot.-majd bementem a plázába  és ott megláttam egy baba üzletet már épp be akartam menni amikor NAthan visszahúzott és berángatott a női mosdóba majd meggyőződött róla,hogy senki sem tartózkodik ott csak mi ketten ..
-Mondd mit akarsz még be kell vásárolnom a kicsikémnek.
-Ellina hagyd,hogy megmagyarázzam a dolgokat .-fogta két keze közzé az arcomat
-Hogy egy újabb hazugságodat bevegyem? nem Nathan elég volt  a játékból  menny vissza a kis szőke ribancodhoz és őt etesd be azzal a dumával ,hogy szereted ó várj már meg volt ..
Erre idegesen belecsapott a falba
-A k*rva életbe már Ellina miért nem hallgatsz meg de bezzeg a kicsi Maxedet meghallgatod akkor engem miért nem ? Ha?Csakhogy tudd az a csaj smárolt le nem is ismerem egyszer csak  megkérdezte,hogy merre van a kávézó aztán már nekem is rontott nem tehetek róla  és egyébként is még te vagy féltékeny? Nekem kéne az lennem hisz kb.1 évig azzal a ....sráccal voltál együtt és most gyereked születik tőle és én még szánalmas barom még mindig szeretlek téged!Hát nem érted Szeretlek nem érdekel ha másé a gyerek ..
-Akkora egy rohadt szemét vagy mégis ,hogy mondhatsz ilyet !!.
-Én csak igazságot mondom .
-Fogalmad sincs mekkora fájdalmat okozol /okoztál most ezzel .
-Soha nem bántanálak Sweetheart.
-Pedig épp most tetted meg ..
-Mi ?Mégis hogyan?
-A kib*szott életbe már Nathan a tiéd a baba ,A te véred , a mi gyerekünk!!!!
-De hát te azt------
-Hazudtam oké ? Hazudtam túl sok volt egyszerre amiket elmeséltek....én egyszerűen nem bírtam úgy érezztem hazudnom kell neked ...-erre mosolyogva megpörgetett
-Istenem akkor minden olyan mint rég
-Ilyet nem mondtam ,most még jobban haragszom rád.-néztem rá könnyes szemmel
-Sajnálom amit most a fejedhez vágtam de tényleg azt hittem,hogy tőle van ..
-Ez nem megy ilyen könnyen ti pasik azt hiszitek minden elvan intézve egy sajnálommal de nincs így mégis ,hogy gondoltad vagy hogy is hihetted el,hogy én  lefeküdtem Maxel miközben téged szerettelek ..
-Igen igazad van és ha kell 1000x is bocsánatot kérek ,és még most is szeretsz engem Ellina -fogta ismét két keze közzé arcomat .-az ő szeme is be volt már könnyezve
-Nem tudom Nathan .-fejemet lehajtottam és a padlót fürkésztem
-Hé!-emelt fel államnál fogva,hogy szemébe nézzek
-Csak adj esélyt ,kérlek Ellina ,kérlek tudod,hogy szeretlek és te is engem kérlek .-simogatta az arcomat .
-Ezt még annyira megfogom bánni sóhajtottam .
-Nem fogod igérem .-adott puszit a homlokomra .-de előtte még mondd ki
-Még is mit?
-Te is tudod jól Ellina .
-Ahjj ne már ez annyira kinos nem szeretném.
-Tudom,hogy neked az de mondd ki most az egyszer .
-Jó rendben.-sóhajtottam
-Szeretlek Nathan .
-Én is téged .-mondta mosolyogva annyira édesen mosolygott rám,hogy muszaj volt nekem is .
Oda hajolt hozzám és lágyan mégis szenvedélyesen megcsókolt....

 *** 7 hónap mulva**
Nathan-el a pláza után minden rendben sikerült elmentünk a szüleimhez mármint az igaziakhoz és persze a nevelő szüleimhez is elmondtuk nekik a dolgokat akik örömmel fogadták  már megbocsátottam nekik  szóval minden remekül megy ...Megszületett a kislányunk Akit Hope Rogers -nek hívnák édes kék szeme egy kis szőkés barna haj kezd nőni már rajta teljes mértékben  Nathanra hasonlít bár azt mondják a szeme az enyém de majd  meglássuk ha nagyobb lesz nem igaz?

*****2 év múlva***

Nos mi is történt ebben a 2 évben? Összefoglalom .
Miután megszületett a kislányunk  2 hónapra rá megkereszteltettük A keresztanya pedig April és Max lett .Jason és April  is nagyon jól megvannak mivel már nem kell védőburokban élniük ezért elköltöztek egy nagyobb lakásba Miamiban természetesen és össze is házasodtak  az igazi szüleim pedig folytatják azt amit eddig az iskola vezetését ... Vivian és Luke nos (XD) ,Luke megkérte Vivivan kezét hosszas várakozás után végre megtette (XDDD) persze nővérem igent mondott neki és már tavaly meg volt az esküvőjük ahol a koszorús lányok én April Rose és Hope voltak (xD),Ahj ha láttátok voltak milyen cukik is voltak meglehetett volna őket zabálni .
Max hát ő egy új ''csoportot '' alkotott akik azokat a természet feletti lényeket vadásszák akik gonoszak ha mondhatjuk igy először megpróbálják jobb belátásra birni de ha nem megy akkor megölik na és persze a vadászokat is látogatják,hogy meggyőzék arról,hogy nem minden természet feletti lény gonosz és megkel őket ölni meglepő  módon sikerült  igy mondhatjuk ,hogy biztonságos a környezetünk bár mint mindenki tudja ,hogy mindig is lesz valaki aki vadásznia kar majd ránk de most már lesz /lesznek akik megvédenek minket ..
Én és Nathan elköltözünk Miamiból New Orleansba  tudom eléggé messze a családtól de ehhez voltunk kedvünk ugye + ez a hely Nathan városa ő itt az úgymond király uralkodó kinek ,hogy tetszik  .Hope már 2 éves  már beszél is és járkál vagyis inkább száguld (xDD) ,nem kaota meg sem a vámpirságot sem a vér farkas géneket ,boszorkány varázs ereje van amit már 1x be is mutatott nekünk de azóta még semmi állítólag majd nagyobb korában fogja rendesen tudni használni úgyhogy nagy meg könnyebülés ...

****Napjainkban***
Ma van az esküvőnk Nathannel  megy a készülődés már itt van mindenki  a hajam kész a sminkem is a ruhám is egyszóval minden oké már csak elkel indulnom az oltár felé.
Megbeszélték egymás közt a szüleim ,hogy végül is az igazi apám visz az oltár felé ....
(ugorjuk át a papi részt csak a válaszok lesznek )
-Igen akarom.-mondta Nathan
-Igen akarom .-válaszoltam  aztán megcsókoltuk egymást és következett a taps vihar
Ez esti buliban mindenki ott volt aki számított a házunkban tartottunk a gyerekek aludtak Nathan pedig eltunt valahova vagy 5 perce már amikor visszajött kezében Hope-al és köszöntőt mondott...
Köszönetet mondott a szüleimnek,hogy világra hoztak és igy tovább hisz értitek (igazabol nincs kedvem leírni :D  szerintem mindenki sejti mit köszönt meg Nathan :D én csak minnél hamarabb be akarom fejezni pls ne öljetek meg XDDDD)
 1 év mulva
Megszületettek az iker babáink az egyik fiu lett a másik pedig kislány  a nevük pedig:
Niklaus David Rogers  és Victoria Rogers ..Ennyit rólunk most hadd meséljek egy kicsit a többiekről tényleg nem lesz sok csak pár mondat róluk,,
Vivan és Luke : Született egy kisfiuk aki a Zack  Stonebridge nevet kapta de persze előtte még összeházasodtak mielőtt még nem látszódott a hasa Viviannak itt is mindenki ott volt aki fontos volt nos ők Californiába költöztek  :)
April és Jason: Hát velük is minden rendben April jelenleg terhes a 5.hónapban van és ezúttal kisfiuk lesz akinek a szülei már nagyon várják,hogy megszülethessen ....

Az életemben most minden tökéletes és remélem így is marad Nathan tökéletes férj és apa és minden rendben köztünk jó oké bevallom vannak kisebb hibák de nem telik el 10 perc és már ki is békülünk .
 Boldog vagyok megtaláltam életem szerelmét a testvéreimmel együtt ...
Vége.....

 


Nem vagyok túlzottan jó a búcsúzkodásban XDD nézzétek el

Nos hát köszönöm aki olvasta az elejétől igaz nem volt valami hatalmas ez a blog ,őszintén nem is volt kigondolva ez az egész csak jött egy ötlet ,hogy akkor most írok egy blogot és az legyen természfelettis de nézzétek el nekem ez volt az első blogom igaz kész katasztrófa lett de jó tapasztalat szerzés mert így legalább tudom ,hogy mire kell odafigyelnem legközelebb ,de a rossztól eltekintve ez a  blog a szívemhez nőt és nem csak azért mert Joseph Morhan az -az Klaus szerepelt benne (XDD) pedig szerintem rájöttünk már mennyire imádom őt (XDDDD)
Szóval igen még 1x köszönöm nektek ,hogy olvastátok és a segítségeket is köszönöm
Ahh b*sszus elérzékenyültem :D :D :D  Na jó csak egy köszönéssel távozom
Sziasztok !!

35.Rész

Boldog Karácsonyt ! :) :) 





**Ellina szemszöge**

Biccentettem jelezve,hogy elmondok neki mindent....

April megfogta a kezem majd elvezetett ,a jól ismert igazgat irodába ahol követett minket Mr.Anderson a felesége Vivian,Luke,Nathan,Jason és a kicsi Rose .....

Mikor beértünk  mindenki leült velem szemben kivéve Aprill aki a fotel karfáján találta meg a helyét ahol én ültem ,na meg persze Nathan aki az egyik különálló fotelben ült a lábát pedig átette a másikra,le sem vette a szemét rólam arca semleges volt,hol a szemembe nézet hol pedig a hasamra tévedt tekintette ....

Megköszörültem a torkom aztán belekezdtem a mesélésbe egészen az elejétől ahonnan 'elraboltak'..

Mindenki csendben figyelt ,nem szóltak közbe csak figyelmesen hallgatták mondókám ,amikor megemlíttetem azt,hogy Nathan elhívtam,hogy találkozzunk mindenki döbbenten nézett rám aztán Nathanra Mr.Anderson  gyilkos pillantásokat lövellt felé fogalmam sincs miért,persze nem említettem ,hogy lefeküdtem Nathannel csak annyit,hogy találkoztunk és "beszélgetünk' majd elmondtam,hogy hol voltam eddig majd hová kellet mennem azután Nathan halkan ismételgette,hogy "szóval Kanada' egy kicsit vicces volt,hogy magában motyog ezért el is nevettem magam egy percre egy szó hormonok (xD)....

-Örülünk,hogy vissza jöttél Ellina és természetesen épségben  mi is szeretnénk mondani valamit , már nem akarjuk halogatni mert soha nem lehet tudni mi jön közbe..-szólt Mr.Anderson.

-Hallgatom .. -April erre megfogta a kezem , egy mosolyt küldtem felé aztán én is megszorítottam a kezét.

-Nos öhm ,ezt már régóta elakartuk mondani csak vártunk a megfelelő alkalomra...-kezdte Mr.Anderson

-tuk?-tettem fel a kérdést

-Igen én és  a feleségem.

(igen egy kicsit másoltam az előző részből XD nézzétek el nekem ) még amikor Vivian édesanyja élt  az ő anyja egy boszorkány volt tehát ember ha fogalmazhatunk így és amikor összejöttünk akkor ezt nem nézték jó szemmel akkoriban  ezért Vivian születése után megölték őt  ,ezután  a szüleim egy elrendezett házasságot kényszerítettek rám   a feleségemmel Emilliával -mutatott a mellette ülőre miszerint vámpír csak vámpírral házasodjon  összeházasodtunk majd megszerettük egymást ,-vett egy mély levegőt .
-teherbe esett és ikreink születtek  ,csakhogy akkor veszélyben voltunk mert az egykori feleségem  családja és a vadászok összefogtak ellenünk így üldözőbe vettek minket megkellet mentenem a kislányaimat így az egyiket Emillia a  templom ajtaja elé vitte a másikat pedig elvittem egy árvaház ajtaja elé  majd elmenekültünk pár éve elteltével megoldottuk a problémák és kerestük a lányainkat sokáig nem találtuk meg őket de aztán egy csoda folytán igen szerencsére mind a ketten együtt voltak egy helyen csak más családnál,Viviant küldtem ,hogy figyeljen titeket és ha kell védjen meg bár ez szükségtelen volt mert tökéletesen megtudtátok védeni magatokat ..

-A szüleid Ellina ...... mi vagyunk ....

kb így nézhetem ki :-------->

-és ezért is szerettem volna,hogy idejárjatok ,hogy jobban megismerjelek és ,hogy a közelemben tudjalak mindkettőtöket ..Aprilnek nemsokkal Rose születése után mondtuk meg az igazat egyet kivéve amit későbbre terveztem elmondani de szerintem ideje megtudnotok mindent nincs több titok szeretnék új lappal kezdeni .A szüleid Ellina tudnak mindent tudják ,hogy mi vagy és Aprilről is tudnak azt is tudják,hogy iker testvérek vagyok ,amikor megtaláltak téged a templom előtt és hazavittek  ... pár hét múlva megtámadták őket szerencsére az embereim segítettek nekik ,ezt még neked sem mondtam el édesem.-fordult a feleségéhez.

-tudtam ha elmondom akkor azonnal visszahoznád őt de akkor még nem voltunk biztonságban ,, ezért Ellina  bekelett avatnom a nevelő szüleidet felajánlottam a lehetőséget nekik,hogy lemondjanak rólad de ők nem akartak ezért megváltoztatták nevüket az életük feladták érted megszerettek , Aprilel más volt a helyzet  igen örökbe fogadtak  csakhogy azok nem éppen voltak megbízható személyek ezért felfogadtam egy házaspárt akik tudnak a természet feletti lényekről és ezáltal rólatok is    tudtak mindent....-ha eddig nem volt sokk az egész hát most nagyon az lett szinte minden puzzle darab a helyére került minden értelmet nyert ,nem  tudtam egyetlen szót sem mondani csak könnyes szemekkel figyeltem őket és ők is ugyanezt tették ...

-Ami pedig Nathan-t illeti nos ő Ellina .... ő a te jegyesed ! azt a feladatott kapta ,hogy ------

-Én ezt nem bírom tovább hallgatni ki kell mennem ..- -Elengedtem April kezét aztán gyorsan felpattantan és ki siettem a helységből .

Kinyitottam az ajtót (már kint )

a fejem fogva próbáltam a légzésem normalizálni kevesebb sikerrel nagyon felzaklatott ez az egész ,Max meglátott és azonnal kiszállt a kocsiból és oda sietett hozzám .

-Jól vagy? Mi történt? Lélegezz!

-Ne-nem akarok róla beszélni csak mennyünk el innen kérlek .-Max megértően bólogatott ,elindultunk a kocsi felé ám ekkor kicsapódott az ajtót.

-Ellina!.-megfordultam és Nathanel álltam szemben  a könnyek csak úgy folytak le az arcomon és még jobban rosszul lettem ha Max nem tart szerintem már rég a földön ülnék vagy nem tudom ,oda sprintelt hozzám és a két kezé fogta arcomat .

-Ne merj hozzám érni .-sziszegtem neki dühösen mintha adrenalin löketett kaptam volna,amikor vagy 1 perc múlva sem hallgatott rám ellöktem a kezét .

-Hogy lehettél ekkora szemét !? Minden hazugság volt azt,hogy szeretsz  minden cselekedeted csak azért ,hogy.... ahhh ...-

-Ellina én .

-Te mi???? 

-Ellina ez nem igaz,  igaz volt minden amit mondtam szeretlek jó talán az elején a parancs miatt közeledtem  de azután beléd szerettem ....

-hogy micsoda?? Te csak beetettél engem? Akkor hazug vagy még látni sem bírlak! Itt végzetünk soha többé nem akarlak látni... ennek-artikuláltam a kezemmel .-itt vége bármi volt ez a te részedről ,most már nincs egymáshoz semmi közünk ..

-Dehogy nincs Ellina ..

-Mégis mi lenne az?

-A baba.-érintette kezét a hasamra,ekkor még jobban felment bennem a pumpa azok után ,hogy bevallotta mindezt még képes ahhh már ki sem mondom ekkor eszembe jutott egy ötlet.

-És ki mondta,hogy a tiéd?

-Ha nem az enyém akkor mégis kié lenne Ellina légyszíves ne akarj beetetni hülyeségekkel ,ez a baba az enyém a miénk  hiszen mi ....tudod .

-Szerinted egyedül voltam ez idáig? Amikor összevesztünk én lefeküdtem vele akivel egész idáig gyakorlatilag együtt éltem .-most már minden eltűnt belőlem a csalás  a szomorúság,már csak a haragot és a düht éreztem és azt ,hogy muszáj valamivel lehervasztanom a vigyort az arcáról,ha eddig nem vette észre Maxet mellettem aki egész végig tartott bár amikor  Nathan először közeledett felém akkor hátra lépett és csendben figyelte a dolgokat,bár amikor azt mondtam,hogy tőle van a gyerek szinte láttam az értetlen pillantását megértem,hisz nem tudtam most éppen mi folyik itt....

Nathan megrázta a fejét ja nem is említettem volna? pár percig úgy volt mint aki lefagyott 

-Ezt nem gondolhatod komolyan Elli.-végre összeszedte magát -Nem hiszek neked .

-Arról én már nem tehetek.....-és ez volt a végszavam beültem a kocsiba és ezzel követett Max is ,Nathan-t pedig otthagytuk  lefagyva (nem szó szerint)

*****************
Már vagy 10 perce ülök a kocsiban Max-el nem szólunk egymáshoz én viszont nem birom ezt ezért megtöröm a csendet.
-És még azt hittem én okozom a mai napon a meglepetést de hát engem ért a sokk.
-Elmondod mi történt?-kérdezte Max
-Igen.-sóhajtottam
Elmeséltem mindent neki kezdve onnan ,,hogy beléptem a terembe egészen végig,ahogy láttam Max is meglepődött amikor elmeséltem ,hogy Nathan a jegyesem , nem is azon lepődik meg ,hogy kik a szüleim ? Na várjunk csak ..
-Tudtad,ugye?-kérdeztem tőle,értetlen tekintettel nézett rám
-Azt,hogy kik a szüleim,és mégis mióta tudod?
-Tudtam ,nemrég tudtam meg Jasontől hiszen tudod tartjuk a kapcsolatot és elmesélte a történetet amikor Aprilnek mondták el ..
-értem .-sóhajtottam
-Haragszol ?.-kérdezte
-Nem .-mosolyogtam rá
-Motelbe vigyelek vagy haza?
-Motel,mára elég volt ennyi majd holnap ..



.........................Folytatás a következő részben................
(hamarosan befejező rész )

Bocsi skacok de ezt muszáj volt betennem és sírokk rajta XDDDDDDDDDDDDDD

Még 1x Boldog Karácsonyt :)

34.Rész

Ezt muszáj volt XDDD   *.*   :* <3


(ismételten bocsi a késésért de kitartás nemsokára már vége
 :)  :D )
A 'családom' elég sokáig maradtak nálunk aznap mindent elmeséltek részletről részletre arról az estéről amikor is elkellet hagyniuk minket.Számomra még mindig hihetetlen ez az egész Ellinára mindig is testvéremként tekintettem és most kiderült,hogy tényleg az méghozzá az ikrem egyszerre öntött el a boldogság és a szomorúság is egyben.Hasonlítottunk egymásra bár oké mindkettőnknek kék a szeme de én kiskoromban szőke voltam míg ő barna szerintem ez is a 'vér szerinti anyámnak' köszönhető ő is szőke hajú így gondolom rá ütöttem .Ellinával nem voltunk egy petéjűek ezért nem vagyunk pontosan ugyanolyanok.

Kiderült az igazi nevem is amit születésemkor adtak nekem bár azok akik örökbe fogadtak nem hagyták meg nekem ellentétben Ellinával,az én igazi nevem Alisha igazából nagyon is tetszik de már nem változtatom meg ......Akkor nemsokkal később hazajött Jason is értetlenül meredt ránk amikor meglátta,hogy mindenkinek könnyes a szeme azt hitte valami baj van de lenyugtattuk és elmeséltük neki a dolgokat ....

(Lesznek még talán hónap ugrások de csak azért,hogy minél hamarabb a végére érjek )

*** Ellina szemszöge 3 hónap múlva**

Nos igen 3 hónap telt el de mi még mindig itt dekkolunk Kanadába ma kapok választ Maxtől,hogy végül is haza megyünk e vagy sem.
Hát igen ahogy az idő múlott úgy a hasam is növekedett már 3.hónapban vagyok nem mondom,hogy csodás érzés ért az csak talán akkor sokkal jobb lenne ha Nathan is végre már itt lenne.
Ha már nála tartunk akkor elmondom,hogy még mindig folyamatosan hívogat de nem vettem fel neki hála  a hormonjaimnak lehet még elárulnám neki,hogy hol vagyunk amilyen hullám völgyeim vannak.... ne akarjátok tudni borzasztó.....
Max belépett a szobámba arca semleges volt.
-Nos?
-Pakolj össze megyünk haza!!!!
Olyan boldogság töltött el azonnal Max nyakába ugrottam ,sírtam sikítottam minden volt már az örömömben végreeeee......
-És még van egy jó hírem.-engedtem a szorításból.
-Amikor visszaérünk akkor lesz April kisbabájának az-az Rose-nak a keresztelő bulija szóval olyan ruhát vegyél fel mert amint Miamiba értünk az utunk oda vezet vagyis majd én kint foglak várni..
-Ne már magam kell menjek be,de miért?
 -Védőburok.....
-Tényleg,bocsi elfelejtettem - mosolyodtam el
-Semmi baj de indulás 5 kor indul a gépünk(délután)
 Minden holmimat bepakoltam vagyis az túlzás ,hogy bepakoltam inkább be dobáltam az izgalomtól nem tudtam nyugodtan maradni... hisz már lassan 1 éve nem voltam otthon ...

****Miamiban***

Idegesen doboltam a kocsi ajtaján(belül),már csak pár lépés választott el,hogy találkozzam a többiekkel .....
Mikor odaértünk  izgatott idegesen (xD nem tudom létezik-e ilyesmi de mindegy) szálltam ki az autóból egy pillanatra megálltam a kocsi előtt  ,Max oda jött hozzám és bíztatóan simogatni kezdte a hátam
-Semmi baj ,nem kell mitől félned ott bent csakis örülni fognak neked amikor meglátnak hidd el ,nagyon hiányzol nekik és ahogy tudom neked is szóval gyerünk befelé....-Nem szóltam semmit csak szorosan megöleltem majd egy 'Köszönöm' után elengedtem ...
Kifújtam a bent tartott levegőm majd kinyitottam az ajtót,voltak páran főleg  a suliból az ismerősök a terem hatalmas volt hisz a kiképző terem mindig az volt , a háttér kékes világitást kapott a fényektől asztalok voltak ülőhelyekkel majd táncparkett aztán  középen egy  nagy rozsaszin torta volt bele irva Rose Artemisz néven körülötte ott voltak azok akiket kerestem ...
April a babával a kezében mellette Jason mosolyogtak  egyszer a tortára másszor Rose ra pillantottak gondolom mondták nekik az eseményeket bár szerintem semmit sem értett belőle még.
Aztán tőlük nem messze állt életem szerelme Nathan egyik kezében egy  pohár pezsgő a másikban a telefonját nyomkodta ,feszült volt ,ahogy az arcán észrevettem , Vivan és Luke a táncparketten lassúztak , az igazgató meg a felesége pedig nem messze álltak Apriléktől...
Ez az egész nézelődésem kb 2 percig tartott megálltam  nem voltam messze tőlük de nem is közel...
Mindannyian felém kapták a fejüket a zene elhallgatott és minden elhalkult......



******April szemszöge******

Kicsi Rose és ruhája

April ruhája

Amint reggel felkeltem tudtam,hogy nehéz napnak nézzünk elébe ugyanis ma van Rose keresztelő bulija ...Még sok elintézni valóm van  le kell ellenőriznem mindent  a helyet az asztalokat a tortát a papot (vagy mi lenne az mind 1 XDD) , aztán a kicsi ruháját még kiválasztom ugyanis vagy 3 közül kellet választanom és fogalmam sincs melyik legyen de majd  a kedves nővérem Vivan remélem a segítségemre lesz .... Rendesen össze kovácsolódtunk ebben a 3 hónapban már 'anya' és 'apa' -nak hívom őket ,nos azok a szüleim akik felneveltek tudták/tudják ,hogy gyerekem van és örültek a kis tündérnek meg már nem is mondom odáig voltak érte hisz ő mindenkit elvarázsol ....
Nos viszont amit még nem tudnak az-az,hogy az iskola igazgatója  az én apukám egyszóval nem tudják ,hogy kapcsolatban vagyok az igazi szüleimmel sőt semmi ilyesmi fogalmam sincs mikor fogjuk közölni velük de az biztos,hogy nem mostanában lesz.....
Mikor leellenőriztem minden megnyugodva sóhajtottam egyet,hogy minden rendben van Rose-nak nagy nehezen kiválasztottam az egyik hófehér ruhácskáját ,azért is döntöttem emellet mert rózsák vannak a ruha alján na szóval értitek...
Aztán itt volt az idő,hogy elkészülődjünk  miután én és Jason  készen voltunk Rose-t vittem megfürdetni felöltözni és stb... Nem sírt sőt teljesen nyugodt volt  amin meglepődtem mert nem nagyon szereti ezeket az öltözködéseket de hát most ledöbbentem na mind 1 .....

A pap megkeresztelve végül is Vivan és Luke lettek a kereszt szülei  Nathant akartam de valahogy mostanában nem nagyon értük őt el folyamatosan a telefonját kémlelte és telefonálgatott majd feszült is volt egész idő alatt szóval na .....
Amikor ez az egész lezárult elmentünk a 'bulira' ami a torna teremben tartottunk minden ki volt díszítve (már nem írom le mégegyszer)......
Éppen Jasonnel mondtuk inkább magyarázztuk a dolgokat és ide oda ringatóztam vele a zenére mikor hirtelen egy  ismerős szag csapta meg az arcom ,egyből felpillantottam és ott álltt előttem élő nagyságban a rég nem látott ikertestvérem észre sem vettem mikor Jason kivette a kezemből Rose-t ... Egy pillanatig csak a könnyes szemét néztem ami egy idő után kibuggyant onnan és lefojt az arcán majd  a tekintettem lejjebb  vándorolt és észre vettem a pocakját a kezével védelmezően fogta az egyik kezével  vissza néztem a szemébe aztán elmosolyodott és én is vissza rá  nem mondom le voltam döbbenve a lábaim földbe voltak gyökerezve .....
Szinte egyszerre indultunk meg egymás felé aztán szorosan megöleltek egymást már ha ez lehetséges volt a hasától (XD)
-Annyira hiányoztál.-súgta a fülembe zokogva
-Te is nekem.-súgtam én is zokogva közben nyugtatóan simogattam a hátát....
10 perc után eltávolodtunk egymástól majd felnevettünk és letöröltük a könnyeinket...
-Mesélj ,hogy vagy? Hol voltál?És a pocaklakód? Mondj el minden kérlek...
Ő csak bólintott jelezve,hogy elmond mindent................................



.............................Folytatás a következő részben..............................

33.Rész

(Bocsi a sok késésért de nagyon sok tanulni valóm volt de kárpótollak titeket)

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Nos hát teltek a napok hetek iszonyatosan lassan végül is megkaptam a   képet a kis angyalról és gyönyörű.Nathan azután folyamatosan hívott fel is vettem neki először  elmondta,hogy volt Philadelphiában de nem talált engem sehol sem ,közöltem vele,hogy már nem vagyok ott mert
 el kelett jönnünk MIATTA! Mert meglátták a reptéren.Természetesen azonnal kérte az új címemet de nemet mondtam neki még egyszer nem követtem el azt a hibát mint legutóbb , ideges lett nagyon Ahhh ne is taglaljuk.
 mint még soha azt mondta elege van belőlem amiért nem osztok meg vele semmit pedig azt mondom szerelmes vagyok belé .Vitatkoztunk összevesztünk  aztán 1 nappal később ismét hívogatni kezdett nem vettem fel neki nagyon megbántott tudja mit mért csinálok

Justinnal nem történt semmi vagyis köztünk barátok vagyunk hébe hóba sms-ezni szoktunk már amikor Nathan telefon hívása nem gátolja esküszöm lecserélem a Sim kártyám ... Justin rendes srác örülök,hogy a barátom lett bár nem tudja ki is vagyok igazából,éppen a turnéján van ......

Mostanában hangulat ingadozásom van a baba miatt,és igen terhes vagyok Nathantől természetesen és ez egyáltalán nem könnyíti meg  a helyzetemet főleg azért sem mert Max még nem tudd semmit de nem fogom és nem is akarom eltitkolni előtte .Mondhatom jó kis bonyolult életem van vagy talán csak én bonyolítom túl? Ah nem annyi ellenség van odakint sokkal jobb lenne ha a vadászok felmondanák azzal,hogy megöljenek minket hisz mi a  frászt tettünk ,hogy üldözzenek minket?

Jó April és Jason összejöttek na és? April megölte Jasont vagy megigézte hogy legyen vele együtt és gyereket csináljon neki?Hát nem szeretik egymást nem értem miért nem lehet elfogadni ezt az egészet pedig egyszerű....

-Max letudnál jönni?Szeretnék valamit mondani neked!-kiabáltam le a konyhából az emeleten tartózkodó fiúnak.

-Máris hercegnő!  -mikor leért leült velem szemben és kíváncsi tekintettel méregetett.

-Max az van ,hogy én......énn-dadogtam összevissza  ez nehezebb mint gondoltam  hisz most össze fog törni a  szíve és csalódni is fog bennem  ő még mindig szeret engem! A múltkor elcsattant egy csók köztünk  de én akkor össze voltam omolva és azt hittem Nathan az és azonnal a nyakába ugrottam amikor feleszméltem és láttam,hogy nem a szerelmem azonnal bocsánatot kértem és magyarázkodásba kezdtem  megértett vagyis ő ezt mondta nekem.

-Elinna mond már - sürgetett

-öhm hát én te-terhes vagyok!Gyereket várok Max.-félve pillantottam az előttem ülő fiúra aki úgy látszik  lefagyott.

-HOGY MI VAN? -éljen visszatért az élők sorába de totál ki volt akadva

-Mégis mikor ,hol ,hogy ,kivel? Úr isten Ellina csak azt ne mondd ,hogy......

-Igen Max akkor hazudtam neked Nathan megtalált engem Philadeplhiában !Amikor a haverod vagy kid látta a repülőtéren akkor indult vissza tőlem.

-Mondd Ellina te teljesen megbolondultál?-kiabált velem

-Felfogtad,hogy mit csináltál most már tuti,hogy mindenki tudja,hol vagyunk.

-Várj te akkor nem is azért akadtál ki mert terhes vagyok?

-Óh óh  dehogynem amiatt is csak várd ki!

-Oké.-vett egy mély levegőt 

-Lefeküdtetek de akkor mért nem védekeztetek jézusom hányadik századba élünk?

-Hát nem használtunk védő eszközt de azután bevettem egy esemény utáni tablettát .

-Ellina te rajtad a gyógyszer nem segít nem vagy ember,Krisztus kegyelmezz .-szólt Max az ég felé
-jó én nem tudtam eléggé zavaros ez az egész .,de ne aggódj már Nathan nem mondott senkinek semmit és azt sem tudja hogy hol vagyunk most jelen pillanatban és azt sem tudja,hogy terhes vagyok tőle.
-Legalább van jó híred ,de ha már a vallomásoknál tartunk  pár hónappal ezelőtt a szüleim abbahagyták a keresésetek és a cselszövések .
-Tessék?
- Jól hallottad fogalmam sincs ,hogy mire készülnek vagy esetleg tényleg belátták,hogy hát hisz tudod....
-Hát nem mondtad neked semmit? - igen Max még mindig a vadászoknál van mondjuk úgyhogy beépülve szerencsére a szüleik nem sejtenek semmit állítólag
-Nem semmit annyit mondtak,mindenkinek,hogy egy ideig szünetelnek és mehet mindenki a maga dolgára.
-Különös , mi történhetett? Talán meglágyult a szívük ?
-Ha tudnám már elmondtam volna.
-Mégis mikor mehetünk akkor haza ?-nyafogtam
-figyelj várj még kb . 2 hónapot legalább és ha nem történik semmi akkor visszamegyünk addigra felkészülök,hogyha mégis visszatérnénk akkor ne üres kézzel mennyünk.
-Ezt,most fejtsd ki
-Úgy értem embereket viszek magammal Lina

-És akkor véglegesen hazamegyünk nem kell tovább rejtőzködnünk?
-Igen véglegesen Lina!
-Istenem végre!!!-és a nyakába borultam
-Hé-hé azért ne éld bele magad!
-Reménykedni szabad nem?
-De!

**********************April szemszöge*****************

Éppen Rose-t ringatom mert mostanában nagyon nyűgös  amikor is kopogtak,belépett Vivian és a szülei Mr.Anderson vagyis Peter és a felesége Emillia ,pár napja ismertem meg igen ő Vivian mostoha anyja mivel az övé meghalt a születése után többet nem volt hajlandó elmondani
-Zavarunk? - kérdezte Emillia
-Nem dehogyis fáradjatok beljebb.-mosolyogtam rájuk -mindjárt jövök csak lefektettem a kicsit.
Ja és igen amit elfelejtettem elmondani az,hogy már külön házunk van természetesen az iskolától nem messze Vivanék pedig 2 házal arrébb laknak .Természetesen itt is van 'védőburok' + még  pár ember is fogalmam sincs miért amikor már pár hónapja nem is történt semmi.
Jason pedig az iskolában tanítja az újoncokat aminek nagyon örülök mert ugyebár ő imád tanítani.
-Na itt is vagyok.-ültem le az asztalhoz ahol már ők is elfoglalták a helyüket .
-April mi tulajdonképpen azért jöttünk,hogy elmondjunk neked valamit!-szólt Emillia na igen azt mondták,hogy nyugodtan tegezzem őket
-Igen és mi lenne az?
 -Nos figyelj ez egy hosszú történet kérlek ne szólj közbe .-bólogattam jelezve,hogy így fogok tenni
-Nos még amikor Vivan édesanyja élt ....nos az ő anyja egy boszorkány volt tehát ember ha fogalmazhatunk így és amikor összejöttek Peterrel akkor ezt nem nézték jó szemmel akkoriban  ezért Vivian születése után megölték az édesanyját ,ezután  Peter szülei egy elrendezett házasságot kényszerítettek rá   velem miszerint vámpír csak vámpírral házasodjon  összeházasodtunk majd megszerettük egymást ,-vett egy mély levegőt  tevékenységét.
-teherbe estem és ikreim születtek  ,csakhogy akkor veszélyben voltunk mert annak a lánynak a családja és a vadászok összefogtak ellenünk így üldözőbe vettek minket megkellet mentenem a kislányaimat így az egyiket egy templom ajtaja elé vittem a másikat pedig Peter elvitte egy árvaház ajtaja elé  majd elmenekültünk pár éve elteltével megoldottuk a problémák és kerestük a lányainkat sokáig nem találtuk meg őket de aztán egy csoda folytán igen szerencsére mind a ketten együtt voltak egy helyen csak más családnál .....Megismertem őket de mielőtt az egyiket jobban megismerhettem volna elveszítettem meghalt anélkül,hogy tudhatta volna én vagyok az anyja a nevem és azon kívül,hogy kinek a felesége vagyok nem tudott rólam semmit ...
-Nem értem ,hogy mért meséli ezt el nekem...
-April te vagy a lányom!
totál le voltam sokkolva,mi van? Jó tudtam,hogy örökbe fogadtak de ........hát ez kész agy rém de akkor ezek szerint ..ezek szerint.
-Ell-Ellina a testvérem?-dadogtam és a könnyeim is folytak
-Igen kicsikém ő volt az iker testvéred.-mosolygott de az ő szeméből is folytak a könnyek
-De hát akkor mért nem mondtak el hamarabb mért vártak ennyi ideig ha?-felálltam és a kezemmel kezdtem hadonászni
-Mert még nem áltatok készen túlságosan sok lett volna nektek megtudni még ezt is,pár napja döntöttem el ,hogy nem fogom elkövetni azt a hibát ,hogy nem mondom el neked az igazságot az egyik lányom már elvesztettem a másikat nem akarom.-oda jött hozzám és megölelt mind a ketten sírtunk aztán oda jött Vivian is így már 3-an folytattuk tevékenységünk pár perc után Peter se vagyis az apám sem bírta tovább és ő is közénk jött.

........................Folytatás a következő részben..........................

31.Rész

Már itt vagyunk immáron az új házunkban Kanadában ne kérdezzétek pontosan hol fogalmam sincs de nem is érdekel .Ami viszont érdekel az a családom már annyira rég láttam őket remélem Max végre valahogyan elintézi az ügyet nem szeretném ha meg kellene ölni a szüleit elvégre ők nevelték fel nem lehet könnyű.Most először gondolok bele az igazi szüleimbe vajon kik lehetnek azok ?És mégis hol lehetnek?És a legfontosabb kérdés mért hagytak el ? Talán majd egyszer megkeresem őket de talán jobban tenném ha mégse hisz eldobtak maguktól! Ahj mért is gondolok most én ilyenekre?
Eddig a szobában feküdtem a plafont bámulva de most már kiakarok menni .
Bementem a fürdőbe egy kicsit felfrissíteni magam aztán átöltöztem mivel takarítás közben piszkos lettem .Fogtam a telómat és kiléptem a házból és elindultam valamerre.
Állandóan a telefon a kezembe mivel azt várom,hogy Nathan végre küldd képet de még mindig nem tette.Esküszöm kitépem a haját (xD).
Már vagy 20 perce gyalogolok valami parkban kötöttem ki, furán érzem magam mintha a föld egy kisebb forgásba kezdett volna .Megfogtam a homlokom és megálltam egy picit ,totál leizzadtam .
Amikor már  jobban éreztem magam tovább sétáltam előttem gyülekezni kezdtek a lányok majd csak azt vettem észre,hogy a földön vagyok .Egy lány a földre lökött mivel annyira szaladt ahhoz a nagy tömegű csoporthoz .Sóhajtottam egy nagyot aztán próbáltam felállni de megszédültem aztán minden elsötétült.
Már csak arra keltem fel,hogy valaki simogassa az arcom és arra kér ,hogy ébredjek fel .
-Hé hallasz engem?Ébredj!-hangja aggódó volt de nem volt ismerős .Kinyitottam a szemem és egy csoki barna számpárba ütköztem .Megkönnyebbülve fújta ki a levegőt .
-Hála istenek jól vagy -mosolyodott el -ennyire megörültél,hogy láthatsz élőben?-felhúztam a szemöldököm ez a fiú meg miről beszél?
-Bocs de nekem fogalmam sincs miről beszélsz mért kellet volna annyira örülnöm ,hogy látlak?.-felkeltem öléből ,igen az ölében feküdtem egy padon!
-Várj te nem ismersz engem?-lepődött meg
-Kellene?
-Hát még soha nem találkoztam,olyannal aki nem ismert volna .-vakarta meg  a tarkóját
-De akkor bemutatkozom a nevem Justin ,Justin Bieber.-ajkai mosolyra húzódtak felém tartotta a kezét
-Nicole Morgan  örülök .-mosolyogtam vissza rá
-Számomra az öröm Nicole .
Körül néztem a nagy tömegnek nyoma sem volt már csak messziről figyelt minket néhány de érezhető volt az utálatuk irántam és még hallottam is őket nem törődtem velük.Mellettünk állt egy nagy darab néger ember és csak figyelte a környezetet.
-Öhm egyébként mi történt?.-kérdeztem tőle
-Nem tudom egyszer csak azt láttam,hogy  az egyik rajongóm fellök téged te pedig elesel aztán próbálsz felállni de visszaesel tehát elájultál.
-Értem köszönöm a segítséget de most már haza kell mennem.-álltam volna fel de ő megállított
-Gyere hazaviszünk még mielőtt megint rosszul lennél ,egyébként ő itt Kenny a testőröm .
-Örvendek -fogtam vele kezet
-Én is .-mondta mosolyogva
Elindultunk az autóhoz beültem mellettem Justin foglalt helyet ,elmondtam,hogy hol lakom és már indultunk is .Justinnal végig beszéltük az utat megtudtam ,hogy ő egy híres énekes nem volt hajlandó megcsillogtatni tehetségét ezért meg ígértette velem,hogy megnézzem otthon .Nagyon szimpatikus srác mármint srácok mivel Kenny is nagyon kedves a kinézete ellenére .
Már a házunk előtt álltunk le mielőtt elköszöntem volna tőlük telefon számot cseréltünk aztán már mentem is be a házba.









................Folytatás a következő részben (tudom rövid lett de most így jött ki,ja és igen most javitottam ki Ellina nevét amikor bemutakozik Justinak bocsi de amikor irtam elfeljtettem Nicole  kamu nevét .... )

30.Rész

(Ebben a részben  sok szemszög lesz de megértitek ,hogy miért)

Ellina szemszöge:(még aznap amikor visszaért Philapelphiába)

Délután haza érkezett Max  de előtte be vettem egy esemény utáni gyógyszert  ha értitek csak érvényes még hisz nemrég voltunk együtt Nathanel és nem védekeztünk,nem mondhatom a szokásos dumát,hogy jaj nem jött meg a ciklusom mert már megvolt .(Iroi megjegyzés hát igen ebben a történetben inkább olyanok  a  'lények' mint az emberek csak képességekkel megáldva na mind 1 )

Szóval  Max hazajött szokásosan kérdezősködött,hogy mit is csináltam ebben a pár napban .....

Nathan szemszöge:

Másnap :

Este erősen gondolkodtam,hogy vajon hol is lehet Ellina de sehova sem jutottam az ügyben mígnem eszembe jutott valami a ruhák  mármint a baba ruhák azt mondta ott vásárolta őket így hát benne kell a címkében lennie az üzlet neve vagy az ország vagy bármi .

Egy vigyor terült az arcomra adtam magamnak képzeletben egy pacsit amiért ez az eszembe jutott.

Gyorsan kimentem a kocsimhoz beszálltam és elhajtottam majd egy másik helyen megnézzem mert itt még a falnak is füle van .

Amikor már meggyőződtem róla,hogy biztonságos  a terep kivettem a ruhát a zacskóból és rá volt írva mint jól gondoltam egy cím : Baby World Philadelphia

Szóval ott van ,hogy eddig mért nem gondoltam rá hisz logikus volt  óra hosszú volt az út tehát este  00:00 ért Jackson villebe és azért kérte hogy 1 órakor találkozzunk,hogy elkészüljön .

De hát mit ülök én még mindig itt? 

Visszamentem bepakoltam pár ruhát magamnak és azzal az indokkal mentem el,hogy Ellina keresésére indulok ami nem volt hazugság hisz őt fogom keresni csakhogy már tudom,hogy hol van pontosan vagyis az országot azt már tudom pontosan .

Ellina szemszöge:

Reggel van 8 óra ideje kimozdulnom a plazában .

Bementem az egyik kávézóba és vettem magamnak egy szendvicset és egy kávét megszokás kép.

Miután elfogyasztottam reggelimet a kedvenc ruhás üzletembe igyekeztem de ekkor egy ismerős illat csapta meg az orrom időm sem volt körbe nézni valaki berántott engem az egyik mozi terembe.

amikor megláttam ,hogy ki az azt hittem elájulok.

-Nathan te meg mi a frászt keresel itt?

Nathan szemszöge:

Amint megérkeztem már éreztem a szagát a repülő téren fogalmam sincs hogy,hogyan de így volt már csak követnem kellet a szag egy plázába vezetett aztán megláttam őt ,ahogy egymagában az asztalnál fogyasztja reggelijét .Amint befejezte elindult  nem bírtam már távolról figyelni ezért behúztam az egyik  sötét terembe  csak pár  fény csóva volt de így is tisztán láttam az arcát.

-Nathan te meg mi a frászt keresel itt?-szegezte rám kérdését 

-Téged nem bírtam már nélküled!.

-Mégis,hogy a fenébe találtál rám? Követtél a repülő térre ugye?

-Nem szó sincs róla édesem ,betartottam az ígéretem miszerint nem követlek de a baba ruhákról elfelejtetted  levenni a címkét amin rajta volt az ország neve és az üzlet címe is.

-A francba !Akkor se szabadna itt lenned megmondtam,hogy nem lehet !Követett valaki?

-Úgy nézzek ki mint akit követnek?Már alig vártam ,hogy újra megcsókolhassalak.-súgtam ajkaiba aztán lecsaptam rájuk.

April szemszöge:

Éppen  a baba ultra hangomat néztem amikor elkezdett görcsölni a hasam nemsokkal utána pedig víz keletkezett a szőnyegen .Uristen elment a magzat vizem ,ezután olyan fájdalmaim lettek,hogy azt hittem ott halok meg .

-Jason!!!!!Jason!!!! Gyere gyorsan!!!-kiabáltam fájdalmaim közepette

-Igen ? Mi az édese....Uristen April jól vagy?

-Szólj Mr. Andersonak  elment a magzatvíz jön a baba !!!!!

 Azzal Jason elment én pedig leültem az ágyra és ott folytattam szenvedésemet ,de most is csak arra tudtam gondolni,hogy bárcsak itt lenne Ellina.

Kb . 5 perc múlva tért vissza Jason és Mr.Anderson és egy férfi gondolom az orvos volt.

Megvizsgálta a baba szívét aztán lenézett .

-A baba feje már kint van!

1 óra múlva:

Már a kezemben tartom a kislányomat Jason és az igazgató végig bent voltak és az orvos is .

Kemény szülés volt az biztos egy ilyen fájdalmat kibírni de megérte mert ez a kis angyalka itt van velem végre a karomban .

Miután megszületett  elvitték fürdetni meg amit ilyenkor szoktak az új szülötekkel csinálni .

Aztán visszahozták már csak 3-man tartózkodunk a szobában a családom a kislányom és Jason.

-Mi lesz a neve? -kérdezte tőlem Jason miközben a kicsit fürkészte

-a neve Rose Artemisz lesz Ellina után  .-miközben mondtam a kicsikém nevét mosolyogva néztem őt ,olyan törékeny volt mint egy porcelán baba a kis kezei kint volt a takarójából és az egyik haj tincsemet szorította .

-Hívtad már Nathant?

- Nem de most felhívom .-azzal megfogta a telefont és tárcsázni kezdte Nathant 3 csörgés után fel is vette.

Ellina szemszöge:

 Nathanel megbeszéltük a dolgokat viszont nem mondtam el neki,hogy kivel vagyok  itt ebben az országban azt mondtam neki egyedül lakom de érzem,hogy nem hitte el .Nagyon meglepődtem amikor megláttam itt magamat szidtam amiért nem figyeltem oda jobban .

Még mindig  a plázában vagyunk és nézzük a filmet  Nathan az egész sor kibérelte és ezen azt értem ,hogy megigézte az egyik eladót,hogy csak 2 en legyünk .

Csókolóztunk éppen nagyon belemerültünk talán túlságosan is amikor szerelmem telefonja megszólalt nem akarta felvenni de addig mondtam,neki mig be nem adta a derekát .Jason volt az reméltem,hogy April hangját is hallani fogom talán.

-Haló ?

-Csá haver csak azt akartam,mondani ,hogy megszületett a kislányom

Szemem könnybe lábadt hallottam mindent megszületett és én nem vagyok ott.

-Gratulálok és hogy  vannak?

-Jól  csak fáradtak viszont April mondta,hogy hívjunk fel téged.

-Jól tetted és mi lett a neve?

-Rose Artemisz Hale

-Gyönyörű neve van .-mondta Nathan 

Ha eddig nem sírtam most igen April az én nevemet adta a kicsinek vagyis csak részben de akkor is aztán meghallottam ahogy felsír a baba és April csitítja.

Jason letette a telefont Nathan pedig szorosan magához ölelt.

-Menny most ott kell lenned velük aztán küldj képet róluk .-mondtam szipogva

-Biztos? Nem akarlak egyedül hagyni .

-Igen biztos nekem amúgy is mennem kell és neked nem is szabadna itt lenned azaz igazság Nathan Menny és kérlek addig ne gyere vissza míg nem hívlak kérlek...
-Rendben !
Elbúcsúztunk megadtam neki a telefon számom és elment ha ezt Max megtudja nekem annyi.
Otthon :
.Megjöttem!! -kiabáltam Max-nek aki idegesen járt fel alá a nappaliban
-Történt valami?
-Igen ,Pakolj össze azonnal elkel tűnnünk innen!
-Mi mégis hová és mért?
-Kanadába , lebuktunk  Nathan itt járt!
-Ezt mégis honnan tudod?-tettem félve fel a kérdést bár ez a hangomon nem hallatszódott.
-Itt volt az egyik haverom ha nevezhetem így és ő ismeri őt és amikor ma ment ki a repülő térre Nathan is ott volt.
-Most nem értem akkor Nathan most jött vagy mi?-kérdeztem meglepetten mint aki nem tud semmit
-Állítása szerint vissza megy Miamiba .
-De hát ezek szerint ez jó mert akkor nem bukkant rám!
-Ellina szerintem valami megakadályozta benne ,hogy szét nézzen!
-Mégis mi?
-Tudod ma megszületett Jasonék kislánya .
-Tényleg? És-ss hogy vannak?- komolyan elmehetnék szinésznőnek bár a könnyezés nem ment nehezemre
-Igen minden rendben ment és képzelt Rose Artemisz lett a neve
-Hi-Hisz ez csodaszép -csordult le egy könnycsepp mire Max oda jött hozzám és megölelt.
-Mikor látogathatom már meg őket?
-Nemsokára megígérem de most tényleg mennünk kell,úgyhogy pakolj össze még ma elutazzunk.simogatta meg egyik kezével a hajamat és puszit nyomot rá .
-Rendben -sóhajtottam fel .

....................Folytatás a következő részben-------------------

29.Rész

Másnap reggel:

Amikor felkeltem megpillantottam a mellettem fekvő Nathan aki még mindig aludt .Elmosolyodtam kezei védelmezően karolták a derekamat eltudnám fogadni,hogy minden nap így kelljek eddig is szerelmes voltam belé de az este után ez az érzés még jobban fokozódott bennem már ha ez lehetséges.Ránéztem az éjjeli szekrényen lévő telefonomra ami 9 órát mutatott de boldogságom hamar elhagyott amikor megláttam,hogy Max 3x keresett totál elfelejtettem hisz mindig 7 kor kelek és utána futni indulok a telefonommal ,hogy mindig eltudjon érni .Nagyon megijedtem mert ha nem válaszolok neki akkor képes visszamenni Philadelphiába  gyorsan írtam neki egy sms-t ,hogy semmi bajom csak elaludtam mert nem állítottam be az ébresztőm a telefonom meg le volt hallkitva ezért nem láttam,hogy keresett.Megnyugodtam amikor vissza irt ,hogy semmi baj de többé ne csináljak ilyet mert már most akarta felhívni a repülő teret,hogy lefoglaljon egy jegyet .Miután  befejeztem az sms-ezést oldalra pillantottam Nathan még mindig szuszogott .Ismét mosoly jelent meg az arcomon óvatosan lefejtettem kezeit  a derekamról felkaptam a földön heverő francia bugyimat és barátom fehér felsőjét ami épp,hogy eltakarta a fenekemet.A táskám felé vettem az irányt kivettem egy szettet és fehérneműt belőle majd a fürdő felé vettem az irányt.

Miután lezuhanyoztam felvettem a szettemet majd a tükör előtt állva csináltam meg natúr sminkemet hajamat  kifésültem és leeresztettem.(fekete converse cipővel képzeljétek el)

Visszamentem a szobába de Nathan már nem feküdt az ágyba majd hirtelen egy kar fonódott a derekamra elmosolyodtam cselekedetén majd szembe fordultam vele .Olyan mézédes csókot adok ,hogy azt hittem cukor beteg leszek tőle.

-Jó reggelt suttogta ajkaimba.

-Neked is .

-Hmm gyönyörű vagy mint mindig.-mért végig

-Köszönöm te sem panaszkodhatsz .-néztem rá perverzen mivel rajta csak a calvin klein boxere volt haja össze volt borzolva hát mit tagadjam?beindított látványa de persze lepleztem nemhogy még fejébe szál a dicsőség,hogy mennyire zavarba tudd engem hozni.Arra eszméltem fel ,hogy Nathan közelebb vont magához és a nyakamat kezdte csókolgatni ,a fejem egy kicsit hátradőtöttem,hogy még jobban hozzá férhessen eltalálta a gyenge pontomat így akaratlanul is felnyögtem sóhajtozásomból.

-Nathan hagyd ezt abba .-szóltam hozzá rekedtes hangon de persze,hogy nem akartam,hogy abba hagyja amit ő nem is tett .Lassan levette rólam  farmer kabátomat és a földre dobta ,kezem ami nemrég még a haját túrta most lejjebb vándorolt a derekához.Lefektetett az ágyra miközben megszabadított ruháimtól már csak fehérneműben voltam alatta,hirtelen Nathan meggondolta magát felvett engem ölébe és a fürdő felé vette az irányt .Beállt velem a zuhanyzó alá és megengedte a vizet ami megjegyzem kellemesen langyos volt.Nyakát kezdtem el csókolgatni mire belőle egy sóhaj tört fel adtam egy puszit a szájára majd leugrottam öléből és megszárítottam magam majd ismét elvégeztem a korábbi műveletemet hallottam ahogy Nathan morog evvel fejezve ki nem tetszését én ezen csak hangosan felnevettem és elhagytam a fürdőt.Rendeltem magunknak kaját hát igen úgyse fogja csillapítani az éhségem de megteszi.Mire jött a kaja Nathan is kijött a fürdőből a tegnapi ruhájában.

Mikor megreggeliztünk elfoglaltuk magunkat   nem kell rosszra gondolni csak elhülyéskedtünk egy-egy csók elcsattant ölelkezés és sok nevetés.Egész délután 2 óráig így ment amíg Nathan komolyra nem váltott kérdéseivel tudtam,hogy megkérdezi de mégis hanyagolni akartam ezt a témát.

-Mi történt veled akkor? kérdezte tőlem mellettem oldalt feküdt kezével támasztotta a fejét én pedig háttal voltam dőlve az ágynak.

-Muszáj erről beszélnünk ?.-sóhajtottam egyet

-Igen tudnom kell,hogy mi történt veled ! Ki rabolt el téged?

-Semmi nem történt Nathan!Honnan veszed,hogy elraboltak ?

Elmesélte ,hogy találtak egy személyt aki látta.hogy mi történt.

-És azt is látta ki tette?-néztem félve szemeibe aggódtam,hogy talán kiderült,hogy Max tette.

-Azt nem ,mivel nem volt friss a nyomod ezért csak azt láttuk,hogy a szád elé raknak egy zsebkendőt és te pedig elájulsz tőle.De mért lényeges ez mesélj mi történt!-adta parancsba

-Nem mondhatom el de nyugodj meg semmi nem történt ez után el kelet mennem ,nem bánt senki velem rosszul ha emiatt aggódsz nem voltam sehova se bezárva csak a családom érdekében és miattatok is el kelet rejtőznöm és nemsokára vissza kell mennem-halkultam el utolsó mondatomnál.

-Vissza mégis hova vissza Ellina?Nem értek semmit!Miamiban biztonságban voltál mindenki védett téged és még most is mindenki keress téged Aprilnek düh kitörése volt amikor megtudta,hogy elraboltak be kellet nyugtatózniuk aztán még a babája is nemsokára megszületik a szülinapját se ünnepelte meg miattad ! A szüleidről ne is beszéljünk ki van mindenki Vivien és Luke is téged keress járják az országokat ,hogy megtudják ki rabolt el Mr.Anderson is egyre feszültebb és én is tudod hány álmatlan éjszakám volt?Mindenhol kerestelek .-mondta idegesen és hangja is hangosabb volt a kelleténél tudtam,hogy az igazat mondja de rosszul éreztem és érzem magam még most is de erre ő még rátesz egy lapáttal nem

bírtam könnyeimmel küszködve emeltem fel én is a hangom.

-Mert aztán nekem minden könnyű volt igaz?-álltam fel ülő helyzetemből és a kezeimmel hadonászva magyaráztam.

-Hidd el nekem se volt könnyű ez a 8 hónap alig hallottam rólatok valamit muszáj volt elintéznem,hogy azt higgyétek meghaltam,azért,hogy biztonságban legyen a családom lehet,hogy ti  ezt nem vettétek észre de igen is mindenki veszélyben volt hiába voltak ott a testőrök sokat érek velük ! Nekem is ugyanolyan nehéz volt April nélkül nem volt nap,hogy ne gondoltam volna rá vagy a babájára ,tudod hányszor sírtam álomba magam miközben azon gondolkodtam,hogy ki tudja meddig kell távol maradnom és majd ti elfogtok felejteni? ,hogy már csak egy emlék maradok? Rossz volt belegondolni ,hogy majd egy más nő mellet fogsz lenni őt csókolod és mi egymást de nem te nem tudod mit éreztem mert nekem olyan könnyű volt eljönnöm innen.-mutattam idéző jelet a kezemmel mikor elhangzott az utolsó mondatom,közben már sírva magyaráztam nem bírtam tovább visszafojtani.Közben ő végig hallgatott egyszer sem szólt bele magyarázatomba csak arcomat fürkészte egyszerre voltam rá dühös szomorú és csalódott hogy gondolhat rólam ilyet?

-Shh  sajnálom oké ? Csak nem bírom érts meg 8 hónapig nem tudtam semmit rólad-ölelt át közben tovább mondta. -csak azt tudtam ,hogy elraboltak és csak azt tudtam elképzelni,hogy  bántanak téged már csak abban reménykedtem,hogy életben talállak meg téged,hogy nem lesz késő de szerencsére szó sincs erről mert itt vagy velem épségben egy karcolás nélkül.sírásom abba maradt már csak szipogtam a védelmező ölelése megnyugtatott elváltam tőle de csak annyira,hogy szemébe nézzek.

-Én is sajnálom de igazából van egy karcolásom és még mindig fáj !

-Tessék hol? -nézett rám aggódva és két keze közzé vette az arcom .

 -Itt .mutattam szám sarkára és mosolyogtam mikor észre vettem ezt ő is elmosolyodott és megcsókolta szám szélét .-Itt is .-mutattam neki az arcomat és arra is kaptam egy puszit

-Na meg itt ,itt fáj a legjobban .-mutattam  a számra és biggyesztettem le mintha tényleg fájna

Nathan nem szólt semmit csak megcsókolt ,mikor elváltunk egymástól a fülébe súgtam

-Tulajdonképpen mindenem nagyon fáj .érzed ezt? -préseltem jobban magamhoz ,hogy érezze szívverésemet ami eszeveszettül dobogott mintha ki akarna törni a helyéről.

-Ó szóval a hölgynek mindene fáj hát akkor ezt azonnal orvosolnom kell ..húzódott perverz vigyor az arcára ,és ismét megtörtént az ami az éjszaka csodás volt mint akkor gyengéd volt még szenvedélyes és az a vágy amit  ki tudtam belőle hozni nem tagadom nagyon is tetszett elég volt egy érintés és láttam szemeiben a csillogást a szerelmet,és ez velem se volt másképp.

Este 7 óra körül

Feküdtünk egymás mellet a fejem Nathan mellkasán pihent és onnan néztük a tv-t

-Figyelj Nathan !Nekem holnap reggel vissza kell indulnom 3 dolgot kérek tőled .-ő csak bólogatással jelezte hogy figyel és várja a mondandómat

-Az egyik,hogy nem követsz engem reggel,hogy hová is megyek! a második : Nem mondod el senkinek de senkinek még Aprilnek sem hogy itt vagyok még akkor sem a sírva kér téged mert akkor ő is veszélyben lenne ,és a harmadik : add át ezt az ajándékot neki ! Oda léptem a táskámhoz és kivettem belőle egy nyakláncot amit még a papírjaim között találtam .

- Mondd azt neki,hogy a szekrényemben találtad egy levélel együtt ami benne van a dobozban,és ezt pedig add át Vivienek (ugyanaz a nyaklánc csak vörös kővel az Aprilé pedig zöld kővel volt diszitve).

-Meddig akarsz távol maradni?

-Nem tudom ha minden biztonságos lesz akkor visszamegyek.de még egyet megkel ígérned

Nem nézel más nőre nem csalsz meg és semmi ilyesmit én tudni fogom és akkor nem lesz köszönet.

-Ahh szóval féltékeny vagy? -nézett rám azzal a huncut mosolyával

-Csodálod 8 hónapig távol voltam lehet,hogy már rég ágyba vittél valakit .Oda hajolt a fülemhez és ezt súgta :

-Téged szeretlek és foglak is amíg csak  élek és utána is és csak megjegyzem,hogy egy lánnyal feküdtem le amióta megismertem most másodszor és az a valaki itt áll előttem.

-Én is szeretlek!.-majd megcsókoltuk egymást.

De ezt a telefonom csörgése megzavart üzenetem jött nem mástól mint Maxtől .

 ,, Hali hercegnő holnap már délután kettőre otthon vagyok remélem

nem próbálkoztál semmivel!,,

Már csak ez hiányzott gondoltam magamban .

-Baj van kicsim?

-Semmi de úgy látszik ,hogy nem várhatunk holnap reggelig már ma elkel mennem!

-Mégis miért? Ellina én nem értek semmit köze van ahhoz,hogy az előbb kaptál egy üzenetet?

-Igen köze van hozzá ígérem nemsokára elmondok mindent .-Tárcsázni akartam a repülő teret,hogy lefoglaljam egy jegyet de akkor eszembe jutott,hogy Nathan is itt van és akkor biztos meghallaná ,hogy én hova is megyek.Így inkább elkezdtem pakolni a szétdobált cuccaimat szerelmem eközben csak csendbe figyelte cselekedetemet .

-Ja igen Nathan amíg el nem felejtem, ezt a babának vettem kérlek add át neki de persze diszkréten erre oda adtam neki pár baba ruhát amit Philadelphiában vásároltam .Ő csak bólogatott és elvette a kis zacskót tőlem.

-Ne nézz már így hamarosan találkozzunk és te sem maradsz ki azt hitted elfelejtettelek? Ezt amikor megláttam egyből te jutottál az eszembe ez végig velem és erőt adott de most átadom neked .Kivettem a nyakamból a rózsa fűzért és a nyakába akasztottam.-Tudom,hogy furcsállni fogjak ,hogy elmentél és egy csomó cuccal tértél haza de ha kell akkor csak apródonként add nekik oda várj egy kicsit vele.

-Ellina nyugodj meg ,kézben tartom a dolgokat te csak magad miatt aggódj és ami a legfontosabb vigyázz magadra.

 Váltottunk még egy utolsó 'búcsú csókokat' majd a reptér felé vettem az irányt de még előtte megígértettem vele,hogy tényleg nem fog mondani semmit és úgy fog viselkedni Miamiban ahogy eddig .Most itt ülök a repülőn szerencsére elcsíptem a járatot és most már fellélegezhetek .Őszintén sokkal nyugodtabb vagyok,hogy legalább vele találkoztam és megtörtént az a dolog is egy cseppet sem bántam meg sőt.... 

Philadelphiában:

Amint hazaértem szinte beestem az ágyba nagyon fáradt voltam majd csak 10 órakor keltem fel aztán "ebédeltem' mivel már nagyon éheztem 2 napja nem ettem gondolom tudjatok mit szóval van mit bepótolnom.Max szerencsére nem vett észre semmit és ez nagy örömmel töltött el engem  már csak türelmesen kell várnom,hogy visszamenjek.

****Nathan szemszöge*****

Amikor visszaértem az iskolába hát igen még mindig itt vagyunk mivel ez nem csak egy iskola inkább egy központ féle..Na szóval amint beléptem az ajtón April és Viven előttem termet és bombáztak kérdéseikkel.

-Na megtaláltad?Megtudtál valamit?Mért vagy ilyen?Mért vagy szótlan ? Szólj már valamit!

-Minden változatlan nem tudtam meg semmit róla mintha föld nyelte volna el.-hazudtam szemükbe de muszáj volt megígértem.A 2 lány azonnal bekönnyezett és egymás ölelték hát nem kell mondanom,hogy sokkal nagyobb lett a bűntudatom de nem tehetem ez ellen semmit.Amióta Ellina ide érkezett nagyon sokat változtam,soha nem voltak ilyen érzéseim mindig hideg voltam mindenkivel csak akkor beszéltem amikor kérdeztek vagy ha szükség volt .Kiképzéseken sem kíméltem a kezdőket és semmi ilyesmi most meg? Tele vagyok érzelmekkel és barátaim is vannak nem mondom,hogy rossz érzés mert egyáltalán nem az jó tudni,hogy számíthatok rájuk legyen az bármi és Jason is ezek közzé az emberek közzé tartozik .Hihetetlen,hogy a szerelem mire nem képes .

Ez pedig a csajok lánca ami egyforma csak 

más a szinűk

Nathan nyaklánca

Az 'ajándékokat' amit szerelmem adott ,hogy adjam át őket a többieknek a kocsimba elrejtettem majd csak kis idő múlva fogom odaadni nekik csak a nyaklánca ékeskedik a nyakamba ami a pólóm alatt talált helyet magának.

 ...................................Folytatás a következő részben...............