36.Rész - VÉGE

BOLDOG ÚJ ÉVET :) :) :)


 BEFEJEZŐ RÉSZ  :)

Mikor másnap Max elvitt a szüleimhez és beléptem az ajtón el sem akarták hinni,hogy én előttük állok anyám keze a száján volt és úgy sírt apa pedig csak odajött ölelésbe vont bár ő sem bírta sokáig ő is sírt majd anya is csatlakozott az ölelésbe  

Azután leültünk  ,és elkezdtük megbeszélni a dolgokat közöltem velük,hogy tudok mindenről tegnap már elmondtak nekem mindent erre ők magyarázták a dolgokat attól a naptól kezdve ,hogy haza hoztak ...

Azután elmentünk az igazi szüleimhez Max kiszállt velem együtt majd egy ölelés és arcra puszi után elhajtott ,mikor megfordultam Nathanel találtam szemben magam megforgattam a szemem ,indultam volna befelé de ő karomnál fogva visszahúzott úgy látszott nagyon dühös.

Ezek szerint sikerült  a tervem és elhitte minden szavam jobban is teszi mert én nem fogok megbocsátani egy könnyen az holtbiztos .

Megforgattam a szemem aztán megkérdeztem tőle:

-Szeretnél esetleg mondani valamit ? vagy bemehetek?

-Szeretlek!

-Ezt kevésbé hiszem el ,nem kéne olyan szavakkal dobálóznod amiket még te magad sem hiszel el.-kirángattam a kezeimet az övéiből és elindultam befelé.

-Bármit is hiszel most rólam így van Szeretlek téged és megteszek mindent,hogy megbocsáss nekem.

-Hajrá !

(nem akarok most párbeszédet részletezni szóval csak elmesélem a dolgokat)

Bementem a jól megszokott igazgatói irodába azonnal fogadtak ,meglepetésemre bent volt khm az 'anyám' is ,aki amint meglátott ölelésbe vont bár én nem igazán viszonoztam nem tudom mért haragudtam rájuk talán azért mert hazudtak? Fogalmam sincs de így éreztem/érzek.

Azonnal megkérdezték tőlem,hogy ki a baba apja állítólag azt mondták tegnap nem akartak ezzel zargatni ,hát okké na most Ellina mit is fogsz nekik mondani? Jó kérdés ,Adjuk be azt amit Nathanek ...Amikor elmondtam ,hogy Maxtől van a baba nem rejtették el meglepődötségüket Emillia szájából(anyám) : ,,De hát én azt hittem Nathanel szeretitek egymást''  

Én pedig ezt válaszoltam:  ,,Nem ejthetnénk a témát nem akarok erről beszélni ''

Már nem is beszéltünk erről a Nathanes dologról viszont arrl igen,hogy nem bocsátok meg nekik legalábbis még most nem ....

******2hét elteltével***

Nos egész eseménydúsak voltak ezek a hetek,hogy miért is? Nos Jasont felkeresték a szülei és találkozni akartak vele Aprilel és a kis unokájukkal vonakodva de bele mentek a dologba természetesen +kísérettel ne ,hogy valami csapda  legyen de  meglepő módon nem az volt April mesélte,hogy amint meglátták a kicsi lányt azonnal elsírták magukat  és jól megszeretgették .

Így most April is normális k is körülmények között be tudott mutatkozni ,nem mondom tényleg jól sikerült nekik minden azóta is szoktak találkozni minden nap a vadászokról idáig még egy szót sem ejtettek csak bocsánatot kértek tőlük ....

Nos ami Nathant illeti... hát ő próbálkozik nemrég pedig majdnem megölte Maxet ha nem lépek közbe akkor lehet  már a vérét szívta de időben közbe léptem sőt meg is pofoztam aztán fogtam Maxet és lekezeltem a sebeit nem tudom miért volt önuralmam és nem támadtam neki .....
**Napjainkban**
Éppen a plazába mentem már előttem volt az épület amikor egyszer csak megpillantottam  Nathant az autójánál egy lány társaságában aki csókolta őt Nathan kezei a vállán voltak mintha megpróbálna ellökni de nem volt tisztán kivehető a könnyeim miatt gyorsan letöröltem őket mély levegő és melléjük léptem :
-Látom mennyire szeretsz engem.-közben a körmeimet néztem nem tudtam rájuk még nézni sem ,elszakadtak egymástól
-Ellina fi-figyelj megmagyarázom.-mondta lihegve
-Persze ezen már nem tudsz mit el se hiszem,hogy én.. ah mindegy Sok boldogságot.-majd bementem a plázába  és ott megláttam egy baba üzletet már épp be akartam menni amikor NAthan visszahúzott és berángatott a női mosdóba majd meggyőződött róla,hogy senki sem tartózkodik ott csak mi ketten ..
-Mondd mit akarsz még be kell vásárolnom a kicsikémnek.
-Ellina hagyd,hogy megmagyarázzam a dolgokat .-fogta két keze közzé az arcomat
-Hogy egy újabb hazugságodat bevegyem? nem Nathan elég volt  a játékból  menny vissza a kis szőke ribancodhoz és őt etesd be azzal a dumával ,hogy szereted ó várj már meg volt ..
Erre idegesen belecsapott a falba
-A k*rva életbe már Ellina miért nem hallgatsz meg de bezzeg a kicsi Maxedet meghallgatod akkor engem miért nem ? Ha?Csakhogy tudd az a csaj smárolt le nem is ismerem egyszer csak  megkérdezte,hogy merre van a kávézó aztán már nekem is rontott nem tehetek róla  és egyébként is még te vagy féltékeny? Nekem kéne az lennem hisz kb.1 évig azzal a ....sráccal voltál együtt és most gyereked születik tőle és én még szánalmas barom még mindig szeretlek téged!Hát nem érted Szeretlek nem érdekel ha másé a gyerek ..
-Akkora egy rohadt szemét vagy mégis ,hogy mondhatsz ilyet !!.
-Én csak igazságot mondom .
-Fogalmad sincs mekkora fájdalmat okozol /okoztál most ezzel .
-Soha nem bántanálak Sweetheart.
-Pedig épp most tetted meg ..
-Mi ?Mégis hogyan?
-A kib*szott életbe már Nathan a tiéd a baba ,A te véred , a mi gyerekünk!!!!
-De hát te azt------
-Hazudtam oké ? Hazudtam túl sok volt egyszerre amiket elmeséltek....én egyszerűen nem bírtam úgy érezztem hazudnom kell neked ...-erre mosolyogva megpörgetett
-Istenem akkor minden olyan mint rég
-Ilyet nem mondtam ,most még jobban haragszom rád.-néztem rá könnyes szemmel
-Sajnálom amit most a fejedhez vágtam de tényleg azt hittem,hogy tőle van ..
-Ez nem megy ilyen könnyen ti pasik azt hiszitek minden elvan intézve egy sajnálommal de nincs így mégis ,hogy gondoltad vagy hogy is hihetted el,hogy én  lefeküdtem Maxel miközben téged szerettelek ..
-Igen igazad van és ha kell 1000x is bocsánatot kérek ,és még most is szeretsz engem Ellina -fogta ismét két keze közzé arcomat .-az ő szeme is be volt már könnyezve
-Nem tudom Nathan .-fejemet lehajtottam és a padlót fürkésztem
-Hé!-emelt fel államnál fogva,hogy szemébe nézzek
-Csak adj esélyt ,kérlek Ellina ,kérlek tudod,hogy szeretlek és te is engem kérlek .-simogatta az arcomat .
-Ezt még annyira megfogom bánni sóhajtottam .
-Nem fogod igérem .-adott puszit a homlokomra .-de előtte még mondd ki
-Még is mit?
-Te is tudod jól Ellina .
-Ahjj ne már ez annyira kinos nem szeretném.
-Tudom,hogy neked az de mondd ki most az egyszer .
-Jó rendben.-sóhajtottam
-Szeretlek Nathan .
-Én is téged .-mondta mosolyogva annyira édesen mosolygott rám,hogy muszaj volt nekem is .
Oda hajolt hozzám és lágyan mégis szenvedélyesen megcsókolt....

 *** 7 hónap mulva**
Nathan-el a pláza után minden rendben sikerült elmentünk a szüleimhez mármint az igaziakhoz és persze a nevelő szüleimhez is elmondtuk nekik a dolgokat akik örömmel fogadták  már megbocsátottam nekik  szóval minden remekül megy ...Megszületett a kislányunk Akit Hope Rogers -nek hívnák édes kék szeme egy kis szőkés barna haj kezd nőni már rajta teljes mértékben  Nathanra hasonlít bár azt mondják a szeme az enyém de majd  meglássuk ha nagyobb lesz nem igaz?

*****2 év múlva***

Nos mi is történt ebben a 2 évben? Összefoglalom .
Miután megszületett a kislányunk  2 hónapra rá megkereszteltettük A keresztanya pedig April és Max lett .Jason és April  is nagyon jól megvannak mivel már nem kell védőburokban élniük ezért elköltöztek egy nagyobb lakásba Miamiban természetesen és össze is házasodtak  az igazi szüleim pedig folytatják azt amit eddig az iskola vezetését ... Vivian és Luke nos (XD) ,Luke megkérte Vivivan kezét hosszas várakozás után végre megtette (XDDD) persze nővérem igent mondott neki és már tavaly meg volt az esküvőjük ahol a koszorús lányok én April Rose és Hope voltak (xD),Ahj ha láttátok voltak milyen cukik is voltak meglehetett volna őket zabálni .
Max hát ő egy új ''csoportot '' alkotott akik azokat a természet feletti lényeket vadásszák akik gonoszak ha mondhatjuk igy először megpróbálják jobb belátásra birni de ha nem megy akkor megölik na és persze a vadászokat is látogatják,hogy meggyőzék arról,hogy nem minden természet feletti lény gonosz és megkel őket ölni meglepő  módon sikerült  igy mondhatjuk ,hogy biztonságos a környezetünk bár mint mindenki tudja ,hogy mindig is lesz valaki aki vadásznia kar majd ránk de most már lesz /lesznek akik megvédenek minket ..
Én és Nathan elköltözünk Miamiból New Orleansba  tudom eléggé messze a családtól de ehhez voltunk kedvünk ugye + ez a hely Nathan városa ő itt az úgymond király uralkodó kinek ,hogy tetszik  .Hope már 2 éves  már beszél is és járkál vagyis inkább száguld (xDD) ,nem kaota meg sem a vámpirságot sem a vér farkas géneket ,boszorkány varázs ereje van amit már 1x be is mutatott nekünk de azóta még semmi állítólag majd nagyobb korában fogja rendesen tudni használni úgyhogy nagy meg könnyebülés ...

****Napjainkban***
Ma van az esküvőnk Nathannel  megy a készülődés már itt van mindenki  a hajam kész a sminkem is a ruhám is egyszóval minden oké már csak elkel indulnom az oltár felé.
Megbeszélték egymás közt a szüleim ,hogy végül is az igazi apám visz az oltár felé ....
(ugorjuk át a papi részt csak a válaszok lesznek )
-Igen akarom.-mondta Nathan
-Igen akarom .-válaszoltam  aztán megcsókoltuk egymást és következett a taps vihar
Ez esti buliban mindenki ott volt aki számított a házunkban tartottunk a gyerekek aludtak Nathan pedig eltunt valahova vagy 5 perce már amikor visszajött kezében Hope-al és köszöntőt mondott...
Köszönetet mondott a szüleimnek,hogy világra hoztak és igy tovább hisz értitek (igazabol nincs kedvem leírni :D  szerintem mindenki sejti mit köszönt meg Nathan :D én csak minnél hamarabb be akarom fejezni pls ne öljetek meg XDDDD)
 1 év mulva
Megszületettek az iker babáink az egyik fiu lett a másik pedig kislány  a nevük pedig:
Niklaus David Rogers  és Victoria Rogers ..Ennyit rólunk most hadd meséljek egy kicsit a többiekről tényleg nem lesz sok csak pár mondat róluk,,
Vivan és Luke : Született egy kisfiuk aki a Zack  Stonebridge nevet kapta de persze előtte még összeházasodtak mielőtt még nem látszódott a hasa Viviannak itt is mindenki ott volt aki fontos volt nos ők Californiába költöztek  :)
April és Jason: Hát velük is minden rendben April jelenleg terhes a 5.hónapban van és ezúttal kisfiuk lesz akinek a szülei már nagyon várják,hogy megszülethessen ....

Az életemben most minden tökéletes és remélem így is marad Nathan tökéletes férj és apa és minden rendben köztünk jó oké bevallom vannak kisebb hibák de nem telik el 10 perc és már ki is békülünk .
 Boldog vagyok megtaláltam életem szerelmét a testvéreimmel együtt ...
Vége.....

 


Nem vagyok túlzottan jó a búcsúzkodásban XDD nézzétek el

Nos hát köszönöm aki olvasta az elejétől igaz nem volt valami hatalmas ez a blog ,őszintén nem is volt kigondolva ez az egész csak jött egy ötlet ,hogy akkor most írok egy blogot és az legyen természfelettis de nézzétek el nekem ez volt az első blogom igaz kész katasztrófa lett de jó tapasztalat szerzés mert így legalább tudom ,hogy mire kell odafigyelnem legközelebb ,de a rossztól eltekintve ez a  blog a szívemhez nőt és nem csak azért mert Joseph Morhan az -az Klaus szerepelt benne (XDD) pedig szerintem rájöttünk már mennyire imádom őt (XDDDD)
Szóval igen még 1x köszönöm nektek ,hogy olvastátok és a segítségeket is köszönöm
Ahh b*sszus elérzékenyültem :D :D :D  Na jó csak egy köszönéssel távozom
Sziasztok !!

35.Rész

Boldog Karácsonyt ! :) :) 





**Ellina szemszöge**

Biccentettem jelezve,hogy elmondok neki mindent....

April megfogta a kezem majd elvezetett ,a jól ismert igazgat irodába ahol követett minket Mr.Anderson a felesége Vivian,Luke,Nathan,Jason és a kicsi Rose .....

Mikor beértünk  mindenki leült velem szemben kivéve Aprill aki a fotel karfáján találta meg a helyét ahol én ültem ,na meg persze Nathan aki az egyik különálló fotelben ült a lábát pedig átette a másikra,le sem vette a szemét rólam arca semleges volt,hol a szemembe nézet hol pedig a hasamra tévedt tekintette ....

Megköszörültem a torkom aztán belekezdtem a mesélésbe egészen az elejétől ahonnan 'elraboltak'..

Mindenki csendben figyelt ,nem szóltak közbe csak figyelmesen hallgatták mondókám ,amikor megemlíttetem azt,hogy Nathan elhívtam,hogy találkozzunk mindenki döbbenten nézett rám aztán Nathanra Mr.Anderson  gyilkos pillantásokat lövellt felé fogalmam sincs miért,persze nem említettem ,hogy lefeküdtem Nathannel csak annyit,hogy találkoztunk és "beszélgetünk' majd elmondtam,hogy hol voltam eddig majd hová kellet mennem azután Nathan halkan ismételgette,hogy "szóval Kanada' egy kicsit vicces volt,hogy magában motyog ezért el is nevettem magam egy percre egy szó hormonok (xD)....

-Örülünk,hogy vissza jöttél Ellina és természetesen épségben  mi is szeretnénk mondani valamit , már nem akarjuk halogatni mert soha nem lehet tudni mi jön közbe..-szólt Mr.Anderson.

-Hallgatom .. -April erre megfogta a kezem , egy mosolyt küldtem felé aztán én is megszorítottam a kezét.

-Nos öhm ,ezt már régóta elakartuk mondani csak vártunk a megfelelő alkalomra...-kezdte Mr.Anderson

-tuk?-tettem fel a kérdést

-Igen én és  a feleségem.

(igen egy kicsit másoltam az előző részből XD nézzétek el nekem ) még amikor Vivian édesanyja élt  az ő anyja egy boszorkány volt tehát ember ha fogalmazhatunk így és amikor összejöttünk akkor ezt nem nézték jó szemmel akkoriban  ezért Vivian születése után megölték őt  ,ezután  a szüleim egy elrendezett házasságot kényszerítettek rám   a feleségemmel Emilliával -mutatott a mellette ülőre miszerint vámpír csak vámpírral házasodjon  összeházasodtunk majd megszerettük egymást ,-vett egy mély levegőt .
-teherbe esett és ikreink születtek  ,csakhogy akkor veszélyben voltunk mert az egykori feleségem  családja és a vadászok összefogtak ellenünk így üldözőbe vettek minket megkellet mentenem a kislányaimat így az egyiket Emillia a  templom ajtaja elé vitte a másikat pedig elvittem egy árvaház ajtaja elé  majd elmenekültünk pár éve elteltével megoldottuk a problémák és kerestük a lányainkat sokáig nem találtuk meg őket de aztán egy csoda folytán igen szerencsére mind a ketten együtt voltak egy helyen csak más családnál,Viviant küldtem ,hogy figyeljen titeket és ha kell védjen meg bár ez szükségtelen volt mert tökéletesen megtudtátok védeni magatokat ..

-A szüleid Ellina ...... mi vagyunk ....

kb így nézhetem ki :-------->

-és ezért is szerettem volna,hogy idejárjatok ,hogy jobban megismerjelek és ,hogy a közelemben tudjalak mindkettőtöket ..Aprilnek nemsokkal Rose születése után mondtuk meg az igazat egyet kivéve amit későbbre terveztem elmondani de szerintem ideje megtudnotok mindent nincs több titok szeretnék új lappal kezdeni .A szüleid Ellina tudnak mindent tudják ,hogy mi vagy és Aprilről is tudnak azt is tudják,hogy iker testvérek vagyok ,amikor megtaláltak téged a templom előtt és hazavittek  ... pár hét múlva megtámadták őket szerencsére az embereim segítettek nekik ,ezt még neked sem mondtam el édesem.-fordult a feleségéhez.

-tudtam ha elmondom akkor azonnal visszahoznád őt de akkor még nem voltunk biztonságban ,, ezért Ellina  bekelett avatnom a nevelő szüleidet felajánlottam a lehetőséget nekik,hogy lemondjanak rólad de ők nem akartak ezért megváltoztatták nevüket az életük feladták érted megszerettek , Aprilel más volt a helyzet  igen örökbe fogadtak  csakhogy azok nem éppen voltak megbízható személyek ezért felfogadtam egy házaspárt akik tudnak a természet feletti lényekről és ezáltal rólatok is    tudtak mindent....-ha eddig nem volt sokk az egész hát most nagyon az lett szinte minden puzzle darab a helyére került minden értelmet nyert ,nem  tudtam egyetlen szót sem mondani csak könnyes szemekkel figyeltem őket és ők is ugyanezt tették ...

-Ami pedig Nathan-t illeti nos ő Ellina .... ő a te jegyesed ! azt a feladatott kapta ,hogy ------

-Én ezt nem bírom tovább hallgatni ki kell mennem ..- -Elengedtem April kezét aztán gyorsan felpattantan és ki siettem a helységből .

Kinyitottam az ajtót (már kint )

a fejem fogva próbáltam a légzésem normalizálni kevesebb sikerrel nagyon felzaklatott ez az egész ,Max meglátott és azonnal kiszállt a kocsiból és oda sietett hozzám .

-Jól vagy? Mi történt? Lélegezz!

-Ne-nem akarok róla beszélni csak mennyünk el innen kérlek .-Max megértően bólogatott ,elindultunk a kocsi felé ám ekkor kicsapódott az ajtót.

-Ellina!.-megfordultam és Nathanel álltam szemben  a könnyek csak úgy folytak le az arcomon és még jobban rosszul lettem ha Max nem tart szerintem már rég a földön ülnék vagy nem tudom ,oda sprintelt hozzám és a két kezé fogta arcomat .

-Ne merj hozzám érni .-sziszegtem neki dühösen mintha adrenalin löketett kaptam volna,amikor vagy 1 perc múlva sem hallgatott rám ellöktem a kezét .

-Hogy lehettél ekkora szemét !? Minden hazugság volt azt,hogy szeretsz  minden cselekedeted csak azért ,hogy.... ahhh ...-

-Ellina én .

-Te mi???? 

-Ellina ez nem igaz,  igaz volt minden amit mondtam szeretlek jó talán az elején a parancs miatt közeledtem  de azután beléd szerettem ....

-hogy micsoda?? Te csak beetettél engem? Akkor hazug vagy még látni sem bírlak! Itt végzetünk soha többé nem akarlak látni... ennek-artikuláltam a kezemmel .-itt vége bármi volt ez a te részedről ,most már nincs egymáshoz semmi közünk ..

-Dehogy nincs Ellina ..

-Mégis mi lenne az?

-A baba.-érintette kezét a hasamra,ekkor még jobban felment bennem a pumpa azok után ,hogy bevallotta mindezt még képes ahhh már ki sem mondom ekkor eszembe jutott egy ötlet.

-És ki mondta,hogy a tiéd?

-Ha nem az enyém akkor mégis kié lenne Ellina légyszíves ne akarj beetetni hülyeségekkel ,ez a baba az enyém a miénk  hiszen mi ....tudod .

-Szerinted egyedül voltam ez idáig? Amikor összevesztünk én lefeküdtem vele akivel egész idáig gyakorlatilag együtt éltem .-most már minden eltűnt belőlem a csalás  a szomorúság,már csak a haragot és a düht éreztem és azt ,hogy muszáj valamivel lehervasztanom a vigyort az arcáról,ha eddig nem vette észre Maxet mellettem aki egész végig tartott bár amikor  Nathan először közeledett felém akkor hátra lépett és csendben figyelte a dolgokat,bár amikor azt mondtam,hogy tőle van a gyerek szinte láttam az értetlen pillantását megértem,hisz nem tudtam most éppen mi folyik itt....

Nathan megrázta a fejét ja nem is említettem volna? pár percig úgy volt mint aki lefagyott 

-Ezt nem gondolhatod komolyan Elli.-végre összeszedte magát -Nem hiszek neked .

-Arról én már nem tehetek.....-és ez volt a végszavam beültem a kocsiba és ezzel követett Max is ,Nathan-t pedig otthagytuk  lefagyva (nem szó szerint)

*****************
Már vagy 10 perce ülök a kocsiban Max-el nem szólunk egymáshoz én viszont nem birom ezt ezért megtöröm a csendet.
-És még azt hittem én okozom a mai napon a meglepetést de hát engem ért a sokk.
-Elmondod mi történt?-kérdezte Max
-Igen.-sóhajtottam
Elmeséltem mindent neki kezdve onnan ,,hogy beléptem a terembe egészen végig,ahogy láttam Max is meglepődött amikor elmeséltem ,hogy Nathan a jegyesem , nem is azon lepődik meg ,hogy kik a szüleim ? Na várjunk csak ..
-Tudtad,ugye?-kérdeztem tőle,értetlen tekintettel nézett rám
-Azt,hogy kik a szüleim,és mégis mióta tudod?
-Tudtam ,nemrég tudtam meg Jasontől hiszen tudod tartjuk a kapcsolatot és elmesélte a történetet amikor Aprilnek mondták el ..
-értem .-sóhajtottam
-Haragszol ?.-kérdezte
-Nem .-mosolyogtam rá
-Motelbe vigyelek vagy haza?
-Motel,mára elég volt ennyi majd holnap ..



.........................Folytatás a következő részben................
(hamarosan befejező rész )

Bocsi skacok de ezt muszáj volt betennem és sírokk rajta XDDDDDDDDDDDDDD

Még 1x Boldog Karácsonyt :)

34.Rész

Ezt muszáj volt XDDD   *.*   :* <3


(ismételten bocsi a késésért de kitartás nemsokára már vége
 :)  :D )
A 'családom' elég sokáig maradtak nálunk aznap mindent elmeséltek részletről részletre arról az estéről amikor is elkellet hagyniuk minket.Számomra még mindig hihetetlen ez az egész Ellinára mindig is testvéremként tekintettem és most kiderült,hogy tényleg az méghozzá az ikrem egyszerre öntött el a boldogság és a szomorúság is egyben.Hasonlítottunk egymásra bár oké mindkettőnknek kék a szeme de én kiskoromban szőke voltam míg ő barna szerintem ez is a 'vér szerinti anyámnak' köszönhető ő is szőke hajú így gondolom rá ütöttem .Ellinával nem voltunk egy petéjűek ezért nem vagyunk pontosan ugyanolyanok.

Kiderült az igazi nevem is amit születésemkor adtak nekem bár azok akik örökbe fogadtak nem hagyták meg nekem ellentétben Ellinával,az én igazi nevem Alisha igazából nagyon is tetszik de már nem változtatom meg ......Akkor nemsokkal később hazajött Jason is értetlenül meredt ránk amikor meglátta,hogy mindenkinek könnyes a szeme azt hitte valami baj van de lenyugtattuk és elmeséltük neki a dolgokat ....

(Lesznek még talán hónap ugrások de csak azért,hogy minél hamarabb a végére érjek )

*** Ellina szemszöge 3 hónap múlva**

Nos igen 3 hónap telt el de mi még mindig itt dekkolunk Kanadába ma kapok választ Maxtől,hogy végül is haza megyünk e vagy sem.
Hát igen ahogy az idő múlott úgy a hasam is növekedett már 3.hónapban vagyok nem mondom,hogy csodás érzés ért az csak talán akkor sokkal jobb lenne ha Nathan is végre már itt lenne.
Ha már nála tartunk akkor elmondom,hogy még mindig folyamatosan hívogat de nem vettem fel neki hála  a hormonjaimnak lehet még elárulnám neki,hogy hol vagyunk amilyen hullám völgyeim vannak.... ne akarjátok tudni borzasztó.....
Max belépett a szobámba arca semleges volt.
-Nos?
-Pakolj össze megyünk haza!!!!
Olyan boldogság töltött el azonnal Max nyakába ugrottam ,sírtam sikítottam minden volt már az örömömben végreeeee......
-És még van egy jó hírem.-engedtem a szorításból.
-Amikor visszaérünk akkor lesz April kisbabájának az-az Rose-nak a keresztelő bulija szóval olyan ruhát vegyél fel mert amint Miamiba értünk az utunk oda vezet vagyis majd én kint foglak várni..
-Ne már magam kell menjek be,de miért?
 -Védőburok.....
-Tényleg,bocsi elfelejtettem - mosolyodtam el
-Semmi baj de indulás 5 kor indul a gépünk(délután)
 Minden holmimat bepakoltam vagyis az túlzás ,hogy bepakoltam inkább be dobáltam az izgalomtól nem tudtam nyugodtan maradni... hisz már lassan 1 éve nem voltam otthon ...

****Miamiban***

Idegesen doboltam a kocsi ajtaján(belül),már csak pár lépés választott el,hogy találkozzam a többiekkel .....
Mikor odaértünk  izgatott idegesen (xD nem tudom létezik-e ilyesmi de mindegy) szálltam ki az autóból egy pillanatra megálltam a kocsi előtt  ,Max oda jött hozzám és bíztatóan simogatni kezdte a hátam
-Semmi baj ,nem kell mitől félned ott bent csakis örülni fognak neked amikor meglátnak hidd el ,nagyon hiányzol nekik és ahogy tudom neked is szóval gyerünk befelé....-Nem szóltam semmit csak szorosan megöleltem majd egy 'Köszönöm' után elengedtem ...
Kifújtam a bent tartott levegőm majd kinyitottam az ajtót,voltak páran főleg  a suliból az ismerősök a terem hatalmas volt hisz a kiképző terem mindig az volt , a háttér kékes világitást kapott a fényektől asztalok voltak ülőhelyekkel majd táncparkett aztán  középen egy  nagy rozsaszin torta volt bele irva Rose Artemisz néven körülötte ott voltak azok akiket kerestem ...
April a babával a kezében mellette Jason mosolyogtak  egyszer a tortára másszor Rose ra pillantottak gondolom mondták nekik az eseményeket bár szerintem semmit sem értett belőle még.
Aztán tőlük nem messze állt életem szerelme Nathan egyik kezében egy  pohár pezsgő a másikban a telefonját nyomkodta ,feszült volt ,ahogy az arcán észrevettem , Vivan és Luke a táncparketten lassúztak , az igazgató meg a felesége pedig nem messze álltak Apriléktől...
Ez az egész nézelődésem kb 2 percig tartott megálltam  nem voltam messze tőlük de nem is közel...
Mindannyian felém kapták a fejüket a zene elhallgatott és minden elhalkult......



******April szemszöge******

Kicsi Rose és ruhája

April ruhája

Amint reggel felkeltem tudtam,hogy nehéz napnak nézzünk elébe ugyanis ma van Rose keresztelő bulija ...Még sok elintézni valóm van  le kell ellenőriznem mindent  a helyet az asztalokat a tortát a papot (vagy mi lenne az mind 1 XDD) , aztán a kicsi ruháját még kiválasztom ugyanis vagy 3 közül kellet választanom és fogalmam sincs melyik legyen de majd  a kedves nővérem Vivan remélem a segítségemre lesz .... Rendesen össze kovácsolódtunk ebben a 3 hónapban már 'anya' és 'apa' -nak hívom őket ,nos azok a szüleim akik felneveltek tudták/tudják ,hogy gyerekem van és örültek a kis tündérnek meg már nem is mondom odáig voltak érte hisz ő mindenkit elvarázsol ....
Nos viszont amit még nem tudnak az-az,hogy az iskola igazgatója  az én apukám egyszóval nem tudják ,hogy kapcsolatban vagyok az igazi szüleimmel sőt semmi ilyesmi fogalmam sincs mikor fogjuk közölni velük de az biztos,hogy nem mostanában lesz.....
Mikor leellenőriztem minden megnyugodva sóhajtottam egyet,hogy minden rendben van Rose-nak nagy nehezen kiválasztottam az egyik hófehér ruhácskáját ,azért is döntöttem emellet mert rózsák vannak a ruha alján na szóval értitek...
Aztán itt volt az idő,hogy elkészülődjünk  miután én és Jason  készen voltunk Rose-t vittem megfürdetni felöltözni és stb... Nem sírt sőt teljesen nyugodt volt  amin meglepődtem mert nem nagyon szereti ezeket az öltözködéseket de hát most ledöbbentem na mind 1 .....

A pap megkeresztelve végül is Vivan és Luke lettek a kereszt szülei  Nathant akartam de valahogy mostanában nem nagyon értük őt el folyamatosan a telefonját kémlelte és telefonálgatott majd feszült is volt egész idő alatt szóval na .....
Amikor ez az egész lezárult elmentünk a 'bulira' ami a torna teremben tartottunk minden ki volt díszítve (már nem írom le mégegyszer)......
Éppen Jasonnel mondtuk inkább magyarázztuk a dolgokat és ide oda ringatóztam vele a zenére mikor hirtelen egy  ismerős szag csapta meg az arcom ,egyből felpillantottam és ott álltt előttem élő nagyságban a rég nem látott ikertestvérem észre sem vettem mikor Jason kivette a kezemből Rose-t ... Egy pillanatig csak a könnyes szemét néztem ami egy idő után kibuggyant onnan és lefojt az arcán majd  a tekintettem lejjebb  vándorolt és észre vettem a pocakját a kezével védelmezően fogta az egyik kezével  vissza néztem a szemébe aztán elmosolyodott és én is vissza rá  nem mondom le voltam döbbenve a lábaim földbe voltak gyökerezve .....
Szinte egyszerre indultunk meg egymás felé aztán szorosan megöleltek egymást már ha ez lehetséges volt a hasától (XD)
-Annyira hiányoztál.-súgta a fülembe zokogva
-Te is nekem.-súgtam én is zokogva közben nyugtatóan simogattam a hátát....
10 perc után eltávolodtunk egymástól majd felnevettünk és letöröltük a könnyeinket...
-Mesélj ,hogy vagy? Hol voltál?És a pocaklakód? Mondj el minden kérlek...
Ő csak bólintott jelezve,hogy elmond mindent................................



.............................Folytatás a következő részben..............................

33.Rész

(Bocsi a sok késésért de nagyon sok tanulni valóm volt de kárpótollak titeket)

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Nos hát teltek a napok hetek iszonyatosan lassan végül is megkaptam a   képet a kis angyalról és gyönyörű.Nathan azután folyamatosan hívott fel is vettem neki először  elmondta,hogy volt Philadelphiában de nem talált engem sehol sem ,közöltem vele,hogy már nem vagyok ott mert
 el kelett jönnünk MIATTA! Mert meglátták a reptéren.Természetesen azonnal kérte az új címemet de nemet mondtam neki még egyszer nem követtem el azt a hibát mint legutóbb , ideges lett nagyon Ahhh ne is taglaljuk.
 mint még soha azt mondta elege van belőlem amiért nem osztok meg vele semmit pedig azt mondom szerelmes vagyok belé .Vitatkoztunk összevesztünk  aztán 1 nappal később ismét hívogatni kezdett nem vettem fel neki nagyon megbántott tudja mit mért csinálok

Justinnal nem történt semmi vagyis köztünk barátok vagyunk hébe hóba sms-ezni szoktunk már amikor Nathan telefon hívása nem gátolja esküszöm lecserélem a Sim kártyám ... Justin rendes srác örülök,hogy a barátom lett bár nem tudja ki is vagyok igazából,éppen a turnéján van ......

Mostanában hangulat ingadozásom van a baba miatt,és igen terhes vagyok Nathantől természetesen és ez egyáltalán nem könnyíti meg  a helyzetemet főleg azért sem mert Max még nem tudd semmit de nem fogom és nem is akarom eltitkolni előtte .Mondhatom jó kis bonyolult életem van vagy talán csak én bonyolítom túl? Ah nem annyi ellenség van odakint sokkal jobb lenne ha a vadászok felmondanák azzal,hogy megöljenek minket hisz mi a  frászt tettünk ,hogy üldözzenek minket?

Jó April és Jason összejöttek na és? April megölte Jasont vagy megigézte hogy legyen vele együtt és gyereket csináljon neki?Hát nem szeretik egymást nem értem miért nem lehet elfogadni ezt az egészet pedig egyszerű....

-Max letudnál jönni?Szeretnék valamit mondani neked!-kiabáltam le a konyhából az emeleten tartózkodó fiúnak.

-Máris hercegnő!  -mikor leért leült velem szemben és kíváncsi tekintettel méregetett.

-Max az van ,hogy én......énn-dadogtam összevissza  ez nehezebb mint gondoltam  hisz most össze fog törni a  szíve és csalódni is fog bennem  ő még mindig szeret engem! A múltkor elcsattant egy csók köztünk  de én akkor össze voltam omolva és azt hittem Nathan az és azonnal a nyakába ugrottam amikor feleszméltem és láttam,hogy nem a szerelmem azonnal bocsánatot kértem és magyarázkodásba kezdtem  megértett vagyis ő ezt mondta nekem.

-Elinna mond már - sürgetett

-öhm hát én te-terhes vagyok!Gyereket várok Max.-félve pillantottam az előttem ülő fiúra aki úgy látszik  lefagyott.

-HOGY MI VAN? -éljen visszatért az élők sorába de totál ki volt akadva

-Mégis mikor ,hol ,hogy ,kivel? Úr isten Ellina csak azt ne mondd ,hogy......

-Igen Max akkor hazudtam neked Nathan megtalált engem Philadeplhiában !Amikor a haverod vagy kid látta a repülőtéren akkor indult vissza tőlem.

-Mondd Ellina te teljesen megbolondultál?-kiabált velem

-Felfogtad,hogy mit csináltál most már tuti,hogy mindenki tudja,hol vagyunk.

-Várj te akkor nem is azért akadtál ki mert terhes vagyok?

-Óh óh  dehogynem amiatt is csak várd ki!

-Oké.-vett egy mély levegőt 

-Lefeküdtetek de akkor mért nem védekeztetek jézusom hányadik századba élünk?

-Hát nem használtunk védő eszközt de azután bevettem egy esemény utáni tablettát .

-Ellina te rajtad a gyógyszer nem segít nem vagy ember,Krisztus kegyelmezz .-szólt Max az ég felé
-jó én nem tudtam eléggé zavaros ez az egész .,de ne aggódj már Nathan nem mondott senkinek semmit és azt sem tudja hogy hol vagyunk most jelen pillanatban és azt sem tudja,hogy terhes vagyok tőle.
-Legalább van jó híred ,de ha már a vallomásoknál tartunk  pár hónappal ezelőtt a szüleim abbahagyták a keresésetek és a cselszövések .
-Tessék?
- Jól hallottad fogalmam sincs ,hogy mire készülnek vagy esetleg tényleg belátták,hogy hát hisz tudod....
-Hát nem mondtad neked semmit? - igen Max még mindig a vadászoknál van mondjuk úgyhogy beépülve szerencsére a szüleik nem sejtenek semmit állítólag
-Nem semmit annyit mondtak,mindenkinek,hogy egy ideig szünetelnek és mehet mindenki a maga dolgára.
-Különös , mi történhetett? Talán meglágyult a szívük ?
-Ha tudnám már elmondtam volna.
-Mégis mikor mehetünk akkor haza ?-nyafogtam
-figyelj várj még kb . 2 hónapot legalább és ha nem történik semmi akkor visszamegyünk addigra felkészülök,hogyha mégis visszatérnénk akkor ne üres kézzel mennyünk.
-Ezt,most fejtsd ki
-Úgy értem embereket viszek magammal Lina

-És akkor véglegesen hazamegyünk nem kell tovább rejtőzködnünk?
-Igen véglegesen Lina!
-Istenem végre!!!-és a nyakába borultam
-Hé-hé azért ne éld bele magad!
-Reménykedni szabad nem?
-De!

**********************April szemszöge*****************

Éppen Rose-t ringatom mert mostanában nagyon nyűgös  amikor is kopogtak,belépett Vivian és a szülei Mr.Anderson vagyis Peter és a felesége Emillia ,pár napja ismertem meg igen ő Vivian mostoha anyja mivel az övé meghalt a születése után többet nem volt hajlandó elmondani
-Zavarunk? - kérdezte Emillia
-Nem dehogyis fáradjatok beljebb.-mosolyogtam rájuk -mindjárt jövök csak lefektettem a kicsit.
Ja és igen amit elfelejtettem elmondani az,hogy már külön házunk van természetesen az iskolától nem messze Vivanék pedig 2 házal arrébb laknak .Természetesen itt is van 'védőburok' + még  pár ember is fogalmam sincs miért amikor már pár hónapja nem is történt semmi.
Jason pedig az iskolában tanítja az újoncokat aminek nagyon örülök mert ugyebár ő imád tanítani.
-Na itt is vagyok.-ültem le az asztalhoz ahol már ők is elfoglalták a helyüket .
-April mi tulajdonképpen azért jöttünk,hogy elmondjunk neked valamit!-szólt Emillia na igen azt mondták,hogy nyugodtan tegezzem őket
-Igen és mi lenne az?
 -Nos figyelj ez egy hosszú történet kérlek ne szólj közbe .-bólogattam jelezve,hogy így fogok tenni
-Nos még amikor Vivan édesanyja élt ....nos az ő anyja egy boszorkány volt tehát ember ha fogalmazhatunk így és amikor összejöttek Peterrel akkor ezt nem nézték jó szemmel akkoriban  ezért Vivian születése után megölték az édesanyját ,ezután  Peter szülei egy elrendezett házasságot kényszerítettek rá   velem miszerint vámpír csak vámpírral házasodjon  összeházasodtunk majd megszerettük egymást ,-vett egy mély levegőt  tevékenységét.
-teherbe estem és ikreim születtek  ,csakhogy akkor veszélyben voltunk mert annak a lánynak a családja és a vadászok összefogtak ellenünk így üldözőbe vettek minket megkellet mentenem a kislányaimat így az egyiket egy templom ajtaja elé vittem a másikat pedig Peter elvitte egy árvaház ajtaja elé  majd elmenekültünk pár éve elteltével megoldottuk a problémák és kerestük a lányainkat sokáig nem találtuk meg őket de aztán egy csoda folytán igen szerencsére mind a ketten együtt voltak egy helyen csak más családnál .....Megismertem őket de mielőtt az egyiket jobban megismerhettem volna elveszítettem meghalt anélkül,hogy tudhatta volna én vagyok az anyja a nevem és azon kívül,hogy kinek a felesége vagyok nem tudott rólam semmit ...
-Nem értem ,hogy mért meséli ezt el nekem...
-April te vagy a lányom!
totál le voltam sokkolva,mi van? Jó tudtam,hogy örökbe fogadtak de ........hát ez kész agy rém de akkor ezek szerint ..ezek szerint.
-Ell-Ellina a testvérem?-dadogtam és a könnyeim is folytak
-Igen kicsikém ő volt az iker testvéred.-mosolygott de az ő szeméből is folytak a könnyek
-De hát akkor mért nem mondtak el hamarabb mért vártak ennyi ideig ha?-felálltam és a kezemmel kezdtem hadonászni
-Mert még nem áltatok készen túlságosan sok lett volna nektek megtudni még ezt is,pár napja döntöttem el ,hogy nem fogom elkövetni azt a hibát ,hogy nem mondom el neked az igazságot az egyik lányom már elvesztettem a másikat nem akarom.-oda jött hozzám és megölelt mind a ketten sírtunk aztán oda jött Vivian is így már 3-an folytattuk tevékenységünk pár perc után Peter se vagyis az apám sem bírta tovább és ő is közénk jött.

........................Folytatás a következő részben..........................

31.Rész

Már itt vagyunk immáron az új házunkban Kanadában ne kérdezzétek pontosan hol fogalmam sincs de nem is érdekel .Ami viszont érdekel az a családom már annyira rég láttam őket remélem Max végre valahogyan elintézi az ügyet nem szeretném ha meg kellene ölni a szüleit elvégre ők nevelték fel nem lehet könnyű.Most először gondolok bele az igazi szüleimbe vajon kik lehetnek azok ?És mégis hol lehetnek?És a legfontosabb kérdés mért hagytak el ? Talán majd egyszer megkeresem őket de talán jobban tenném ha mégse hisz eldobtak maguktól! Ahj mért is gondolok most én ilyenekre?
Eddig a szobában feküdtem a plafont bámulva de most már kiakarok menni .
Bementem a fürdőbe egy kicsit felfrissíteni magam aztán átöltöztem mivel takarítás közben piszkos lettem .Fogtam a telómat és kiléptem a házból és elindultam valamerre.
Állandóan a telefon a kezembe mivel azt várom,hogy Nathan végre küldd képet de még mindig nem tette.Esküszöm kitépem a haját (xD).
Már vagy 20 perce gyalogolok valami parkban kötöttem ki, furán érzem magam mintha a föld egy kisebb forgásba kezdett volna .Megfogtam a homlokom és megálltam egy picit ,totál leizzadtam .
Amikor már  jobban éreztem magam tovább sétáltam előttem gyülekezni kezdtek a lányok majd csak azt vettem észre,hogy a földön vagyok .Egy lány a földre lökött mivel annyira szaladt ahhoz a nagy tömegű csoporthoz .Sóhajtottam egy nagyot aztán próbáltam felállni de megszédültem aztán minden elsötétült.
Már csak arra keltem fel,hogy valaki simogassa az arcom és arra kér ,hogy ébredjek fel .
-Hé hallasz engem?Ébredj!-hangja aggódó volt de nem volt ismerős .Kinyitottam a szemem és egy csoki barna számpárba ütköztem .Megkönnyebbülve fújta ki a levegőt .
-Hála istenek jól vagy -mosolyodott el -ennyire megörültél,hogy láthatsz élőben?-felhúztam a szemöldököm ez a fiú meg miről beszél?
-Bocs de nekem fogalmam sincs miről beszélsz mért kellet volna annyira örülnöm ,hogy látlak?.-felkeltem öléből ,igen az ölében feküdtem egy padon!
-Várj te nem ismersz engem?-lepődött meg
-Kellene?
-Hát még soha nem találkoztam,olyannal aki nem ismert volna .-vakarta meg  a tarkóját
-De akkor bemutatkozom a nevem Justin ,Justin Bieber.-ajkai mosolyra húzódtak felém tartotta a kezét
-Nicole Morgan  örülök .-mosolyogtam vissza rá
-Számomra az öröm Nicole .
Körül néztem a nagy tömegnek nyoma sem volt már csak messziről figyelt minket néhány de érezhető volt az utálatuk irántam és még hallottam is őket nem törődtem velük.Mellettünk állt egy nagy darab néger ember és csak figyelte a környezetet.
-Öhm egyébként mi történt?.-kérdeztem tőle
-Nem tudom egyszer csak azt láttam,hogy  az egyik rajongóm fellök téged te pedig elesel aztán próbálsz felállni de visszaesel tehát elájultál.
-Értem köszönöm a segítséget de most már haza kell mennem.-álltam volna fel de ő megállított
-Gyere hazaviszünk még mielőtt megint rosszul lennél ,egyébként ő itt Kenny a testőröm .
-Örvendek -fogtam vele kezet
-Én is .-mondta mosolyogva
Elindultunk az autóhoz beültem mellettem Justin foglalt helyet ,elmondtam,hogy hol lakom és már indultunk is .Justinnal végig beszéltük az utat megtudtam ,hogy ő egy híres énekes nem volt hajlandó megcsillogtatni tehetségét ezért meg ígértette velem,hogy megnézzem otthon .Nagyon szimpatikus srác mármint srácok mivel Kenny is nagyon kedves a kinézete ellenére .
Már a házunk előtt álltunk le mielőtt elköszöntem volna tőlük telefon számot cseréltünk aztán már mentem is be a házba.









................Folytatás a következő részben (tudom rövid lett de most így jött ki,ja és igen most javitottam ki Ellina nevét amikor bemutakozik Justinak bocsi de amikor irtam elfeljtettem Nicole  kamu nevét .... )

30.Rész

(Ebben a részben  sok szemszög lesz de megértitek ,hogy miért)

Ellina szemszöge:(még aznap amikor visszaért Philapelphiába)

Délután haza érkezett Max  de előtte be vettem egy esemény utáni gyógyszert  ha értitek csak érvényes még hisz nemrég voltunk együtt Nathanel és nem védekeztünk,nem mondhatom a szokásos dumát,hogy jaj nem jött meg a ciklusom mert már megvolt .(Iroi megjegyzés hát igen ebben a történetben inkább olyanok  a  'lények' mint az emberek csak képességekkel megáldva na mind 1 )

Szóval  Max hazajött szokásosan kérdezősködött,hogy mit is csináltam ebben a pár napban .....

Nathan szemszöge:

Másnap :

Este erősen gondolkodtam,hogy vajon hol is lehet Ellina de sehova sem jutottam az ügyben mígnem eszembe jutott valami a ruhák  mármint a baba ruhák azt mondta ott vásárolta őket így hát benne kell a címkében lennie az üzlet neve vagy az ország vagy bármi .

Egy vigyor terült az arcomra adtam magamnak képzeletben egy pacsit amiért ez az eszembe jutott.

Gyorsan kimentem a kocsimhoz beszálltam és elhajtottam majd egy másik helyen megnézzem mert itt még a falnak is füle van .

Amikor már meggyőződtem róla,hogy biztonságos  a terep kivettem a ruhát a zacskóból és rá volt írva mint jól gondoltam egy cím : Baby World Philadelphia

Szóval ott van ,hogy eddig mért nem gondoltam rá hisz logikus volt  óra hosszú volt az út tehát este  00:00 ért Jackson villebe és azért kérte hogy 1 órakor találkozzunk,hogy elkészüljön .

De hát mit ülök én még mindig itt? 

Visszamentem bepakoltam pár ruhát magamnak és azzal az indokkal mentem el,hogy Ellina keresésére indulok ami nem volt hazugság hisz őt fogom keresni csakhogy már tudom,hogy hol van pontosan vagyis az országot azt már tudom pontosan .

Ellina szemszöge:

Reggel van 8 óra ideje kimozdulnom a plazában .

Bementem az egyik kávézóba és vettem magamnak egy szendvicset és egy kávét megszokás kép.

Miután elfogyasztottam reggelimet a kedvenc ruhás üzletembe igyekeztem de ekkor egy ismerős illat csapta meg az orrom időm sem volt körbe nézni valaki berántott engem az egyik mozi terembe.

amikor megláttam ,hogy ki az azt hittem elájulok.

-Nathan te meg mi a frászt keresel itt?

Nathan szemszöge:

Amint megérkeztem már éreztem a szagát a repülő téren fogalmam sincs hogy,hogyan de így volt már csak követnem kellet a szag egy plázába vezetett aztán megláttam őt ,ahogy egymagában az asztalnál fogyasztja reggelijét .Amint befejezte elindult  nem bírtam már távolról figyelni ezért behúztam az egyik  sötét terembe  csak pár  fény csóva volt de így is tisztán láttam az arcát.

-Nathan te meg mi a frászt keresel itt?-szegezte rám kérdését 

-Téged nem bírtam már nélküled!.

-Mégis,hogy a fenébe találtál rám? Követtél a repülő térre ugye?

-Nem szó sincs róla édesem ,betartottam az ígéretem miszerint nem követlek de a baba ruhákról elfelejtetted  levenni a címkét amin rajta volt az ország neve és az üzlet címe is.

-A francba !Akkor se szabadna itt lenned megmondtam,hogy nem lehet !Követett valaki?

-Úgy nézzek ki mint akit követnek?Már alig vártam ,hogy újra megcsókolhassalak.-súgtam ajkaiba aztán lecsaptam rájuk.

April szemszöge:

Éppen  a baba ultra hangomat néztem amikor elkezdett görcsölni a hasam nemsokkal utána pedig víz keletkezett a szőnyegen .Uristen elment a magzat vizem ,ezután olyan fájdalmaim lettek,hogy azt hittem ott halok meg .

-Jason!!!!!Jason!!!! Gyere gyorsan!!!-kiabáltam fájdalmaim közepette

-Igen ? Mi az édese....Uristen April jól vagy?

-Szólj Mr. Andersonak  elment a magzatvíz jön a baba !!!!!

 Azzal Jason elment én pedig leültem az ágyra és ott folytattam szenvedésemet ,de most is csak arra tudtam gondolni,hogy bárcsak itt lenne Ellina.

Kb . 5 perc múlva tért vissza Jason és Mr.Anderson és egy férfi gondolom az orvos volt.

Megvizsgálta a baba szívét aztán lenézett .

-A baba feje már kint van!

1 óra múlva:

Már a kezemben tartom a kislányomat Jason és az igazgató végig bent voltak és az orvos is .

Kemény szülés volt az biztos egy ilyen fájdalmat kibírni de megérte mert ez a kis angyalka itt van velem végre a karomban .

Miután megszületett  elvitték fürdetni meg amit ilyenkor szoktak az új szülötekkel csinálni .

Aztán visszahozták már csak 3-man tartózkodunk a szobában a családom a kislányom és Jason.

-Mi lesz a neve? -kérdezte tőlem Jason miközben a kicsit fürkészte

-a neve Rose Artemisz lesz Ellina után  .-miközben mondtam a kicsikém nevét mosolyogva néztem őt ,olyan törékeny volt mint egy porcelán baba a kis kezei kint volt a takarójából és az egyik haj tincsemet szorította .

-Hívtad már Nathant?

- Nem de most felhívom .-azzal megfogta a telefont és tárcsázni kezdte Nathant 3 csörgés után fel is vette.

Ellina szemszöge:

 Nathanel megbeszéltük a dolgokat viszont nem mondtam el neki,hogy kivel vagyok  itt ebben az országban azt mondtam neki egyedül lakom de érzem,hogy nem hitte el .Nagyon meglepődtem amikor megláttam itt magamat szidtam amiért nem figyeltem oda jobban .

Még mindig  a plázában vagyunk és nézzük a filmet  Nathan az egész sor kibérelte és ezen azt értem ,hogy megigézte az egyik eladót,hogy csak 2 en legyünk .

Csókolóztunk éppen nagyon belemerültünk talán túlságosan is amikor szerelmem telefonja megszólalt nem akarta felvenni de addig mondtam,neki mig be nem adta a derekát .Jason volt az reméltem,hogy April hangját is hallani fogom talán.

-Haló ?

-Csá haver csak azt akartam,mondani ,hogy megszületett a kislányom

Szemem könnybe lábadt hallottam mindent megszületett és én nem vagyok ott.

-Gratulálok és hogy  vannak?

-Jól  csak fáradtak viszont April mondta,hogy hívjunk fel téged.

-Jól tetted és mi lett a neve?

-Rose Artemisz Hale

-Gyönyörű neve van .-mondta Nathan 

Ha eddig nem sírtam most igen April az én nevemet adta a kicsinek vagyis csak részben de akkor is aztán meghallottam ahogy felsír a baba és April csitítja.

Jason letette a telefont Nathan pedig szorosan magához ölelt.

-Menny most ott kell lenned velük aztán küldj képet róluk .-mondtam szipogva

-Biztos? Nem akarlak egyedül hagyni .

-Igen biztos nekem amúgy is mennem kell és neked nem is szabadna itt lenned azaz igazság Nathan Menny és kérlek addig ne gyere vissza míg nem hívlak kérlek...
-Rendben !
Elbúcsúztunk megadtam neki a telefon számom és elment ha ezt Max megtudja nekem annyi.
Otthon :
.Megjöttem!! -kiabáltam Max-nek aki idegesen járt fel alá a nappaliban
-Történt valami?
-Igen ,Pakolj össze azonnal elkel tűnnünk innen!
-Mi mégis hová és mért?
-Kanadába , lebuktunk  Nathan itt járt!
-Ezt mégis honnan tudod?-tettem félve fel a kérdést bár ez a hangomon nem hallatszódott.
-Itt volt az egyik haverom ha nevezhetem így és ő ismeri őt és amikor ma ment ki a repülő térre Nathan is ott volt.
-Most nem értem akkor Nathan most jött vagy mi?-kérdeztem meglepetten mint aki nem tud semmit
-Állítása szerint vissza megy Miamiba .
-De hát ezek szerint ez jó mert akkor nem bukkant rám!
-Ellina szerintem valami megakadályozta benne ,hogy szét nézzen!
-Mégis mi?
-Tudod ma megszületett Jasonék kislánya .
-Tényleg? És-ss hogy vannak?- komolyan elmehetnék szinésznőnek bár a könnyezés nem ment nehezemre
-Igen minden rendben ment és képzelt Rose Artemisz lett a neve
-Hi-Hisz ez csodaszép -csordult le egy könnycsepp mire Max oda jött hozzám és megölelt.
-Mikor látogathatom már meg őket?
-Nemsokára megígérem de most tényleg mennünk kell,úgyhogy pakolj össze még ma elutazzunk.simogatta meg egyik kezével a hajamat és puszit nyomot rá .
-Rendben -sóhajtottam fel .

....................Folytatás a következő részben-------------------

29.Rész

Másnap reggel:

Amikor felkeltem megpillantottam a mellettem fekvő Nathan aki még mindig aludt .Elmosolyodtam kezei védelmezően karolták a derekamat eltudnám fogadni,hogy minden nap így kelljek eddig is szerelmes voltam belé de az este után ez az érzés még jobban fokozódott bennem már ha ez lehetséges.Ránéztem az éjjeli szekrényen lévő telefonomra ami 9 órát mutatott de boldogságom hamar elhagyott amikor megláttam,hogy Max 3x keresett totál elfelejtettem hisz mindig 7 kor kelek és utána futni indulok a telefonommal ,hogy mindig eltudjon érni .Nagyon megijedtem mert ha nem válaszolok neki akkor képes visszamenni Philadelphiába  gyorsan írtam neki egy sms-t ,hogy semmi bajom csak elaludtam mert nem állítottam be az ébresztőm a telefonom meg le volt hallkitva ezért nem láttam,hogy keresett.Megnyugodtam amikor vissza irt ,hogy semmi baj de többé ne csináljak ilyet mert már most akarta felhívni a repülő teret,hogy lefoglaljon egy jegyet .Miután  befejeztem az sms-ezést oldalra pillantottam Nathan még mindig szuszogott .Ismét mosoly jelent meg az arcomon óvatosan lefejtettem kezeit  a derekamról felkaptam a földön heverő francia bugyimat és barátom fehér felsőjét ami épp,hogy eltakarta a fenekemet.A táskám felé vettem az irányt kivettem egy szettet és fehérneműt belőle majd a fürdő felé vettem az irányt.

Miután lezuhanyoztam felvettem a szettemet majd a tükör előtt állva csináltam meg natúr sminkemet hajamat  kifésültem és leeresztettem.(fekete converse cipővel képzeljétek el)

Visszamentem a szobába de Nathan már nem feküdt az ágyba majd hirtelen egy kar fonódott a derekamra elmosolyodtam cselekedetén majd szembe fordultam vele .Olyan mézédes csókot adok ,hogy azt hittem cukor beteg leszek tőle.

-Jó reggelt suttogta ajkaimba.

-Neked is .

-Hmm gyönyörű vagy mint mindig.-mért végig

-Köszönöm te sem panaszkodhatsz .-néztem rá perverzen mivel rajta csak a calvin klein boxere volt haja össze volt borzolva hát mit tagadjam?beindított látványa de persze lepleztem nemhogy még fejébe szál a dicsőség,hogy mennyire zavarba tudd engem hozni.Arra eszméltem fel ,hogy Nathan közelebb vont magához és a nyakamat kezdte csókolgatni ,a fejem egy kicsit hátradőtöttem,hogy még jobban hozzá férhessen eltalálta a gyenge pontomat így akaratlanul is felnyögtem sóhajtozásomból.

-Nathan hagyd ezt abba .-szóltam hozzá rekedtes hangon de persze,hogy nem akartam,hogy abba hagyja amit ő nem is tett .Lassan levette rólam  farmer kabátomat és a földre dobta ,kezem ami nemrég még a haját túrta most lejjebb vándorolt a derekához.Lefektetett az ágyra miközben megszabadított ruháimtól már csak fehérneműben voltam alatta,hirtelen Nathan meggondolta magát felvett engem ölébe és a fürdő felé vette az irányt .Beállt velem a zuhanyzó alá és megengedte a vizet ami megjegyzem kellemesen langyos volt.Nyakát kezdtem el csókolgatni mire belőle egy sóhaj tört fel adtam egy puszit a szájára majd leugrottam öléből és megszárítottam magam majd ismét elvégeztem a korábbi műveletemet hallottam ahogy Nathan morog evvel fejezve ki nem tetszését én ezen csak hangosan felnevettem és elhagytam a fürdőt.Rendeltem magunknak kaját hát igen úgyse fogja csillapítani az éhségem de megteszi.Mire jött a kaja Nathan is kijött a fürdőből a tegnapi ruhájában.

Mikor megreggeliztünk elfoglaltuk magunkat   nem kell rosszra gondolni csak elhülyéskedtünk egy-egy csók elcsattant ölelkezés és sok nevetés.Egész délután 2 óráig így ment amíg Nathan komolyra nem váltott kérdéseivel tudtam,hogy megkérdezi de mégis hanyagolni akartam ezt a témát.

-Mi történt veled akkor? kérdezte tőlem mellettem oldalt feküdt kezével támasztotta a fejét én pedig háttal voltam dőlve az ágynak.

-Muszáj erről beszélnünk ?.-sóhajtottam egyet

-Igen tudnom kell,hogy mi történt veled ! Ki rabolt el téged?

-Semmi nem történt Nathan!Honnan veszed,hogy elraboltak ?

Elmesélte ,hogy találtak egy személyt aki látta.hogy mi történt.

-És azt is látta ki tette?-néztem félve szemeibe aggódtam,hogy talán kiderült,hogy Max tette.

-Azt nem ,mivel nem volt friss a nyomod ezért csak azt láttuk,hogy a szád elé raknak egy zsebkendőt és te pedig elájulsz tőle.De mért lényeges ez mesélj mi történt!-adta parancsba

-Nem mondhatom el de nyugodj meg semmi nem történt ez után el kelet mennem ,nem bánt senki velem rosszul ha emiatt aggódsz nem voltam sehova se bezárva csak a családom érdekében és miattatok is el kelet rejtőznöm és nemsokára vissza kell mennem-halkultam el utolsó mondatomnál.

-Vissza mégis hova vissza Ellina?Nem értek semmit!Miamiban biztonságban voltál mindenki védett téged és még most is mindenki keress téged Aprilnek düh kitörése volt amikor megtudta,hogy elraboltak be kellet nyugtatózniuk aztán még a babája is nemsokára megszületik a szülinapját se ünnepelte meg miattad ! A szüleidről ne is beszéljünk ki van mindenki Vivien és Luke is téged keress járják az országokat ,hogy megtudják ki rabolt el Mr.Anderson is egyre feszültebb és én is tudod hány álmatlan éjszakám volt?Mindenhol kerestelek .-mondta idegesen és hangja is hangosabb volt a kelleténél tudtam,hogy az igazat mondja de rosszul éreztem és érzem magam még most is de erre ő még rátesz egy lapáttal nem

bírtam könnyeimmel küszködve emeltem fel én is a hangom.

-Mert aztán nekem minden könnyű volt igaz?-álltam fel ülő helyzetemből és a kezeimmel hadonászva magyaráztam.

-Hidd el nekem se volt könnyű ez a 8 hónap alig hallottam rólatok valamit muszáj volt elintéznem,hogy azt higgyétek meghaltam,azért,hogy biztonságban legyen a családom lehet,hogy ti  ezt nem vettétek észre de igen is mindenki veszélyben volt hiába voltak ott a testőrök sokat érek velük ! Nekem is ugyanolyan nehéz volt April nélkül nem volt nap,hogy ne gondoltam volna rá vagy a babájára ,tudod hányszor sírtam álomba magam miközben azon gondolkodtam,hogy ki tudja meddig kell távol maradnom és majd ti elfogtok felejteni? ,hogy már csak egy emlék maradok? Rossz volt belegondolni ,hogy majd egy más nő mellet fogsz lenni őt csókolod és mi egymást de nem te nem tudod mit éreztem mert nekem olyan könnyű volt eljönnöm innen.-mutattam idéző jelet a kezemmel mikor elhangzott az utolsó mondatom,közben már sírva magyaráztam nem bírtam tovább visszafojtani.Közben ő végig hallgatott egyszer sem szólt bele magyarázatomba csak arcomat fürkészte egyszerre voltam rá dühös szomorú és csalódott hogy gondolhat rólam ilyet?

-Shh  sajnálom oké ? Csak nem bírom érts meg 8 hónapig nem tudtam semmit rólad-ölelt át közben tovább mondta. -csak azt tudtam ,hogy elraboltak és csak azt tudtam elképzelni,hogy  bántanak téged már csak abban reménykedtem,hogy életben talállak meg téged,hogy nem lesz késő de szerencsére szó sincs erről mert itt vagy velem épségben egy karcolás nélkül.sírásom abba maradt már csak szipogtam a védelmező ölelése megnyugtatott elváltam tőle de csak annyira,hogy szemébe nézzek.

-Én is sajnálom de igazából van egy karcolásom és még mindig fáj !

-Tessék hol? -nézett rám aggódva és két keze közzé vette az arcom .

 -Itt .mutattam szám sarkára és mosolyogtam mikor észre vettem ezt ő is elmosolyodott és megcsókolta szám szélét .-Itt is .-mutattam neki az arcomat és arra is kaptam egy puszit

-Na meg itt ,itt fáj a legjobban .-mutattam  a számra és biggyesztettem le mintha tényleg fájna

Nathan nem szólt semmit csak megcsókolt ,mikor elváltunk egymástól a fülébe súgtam

-Tulajdonképpen mindenem nagyon fáj .érzed ezt? -préseltem jobban magamhoz ,hogy érezze szívverésemet ami eszeveszettül dobogott mintha ki akarna törni a helyéről.

-Ó szóval a hölgynek mindene fáj hát akkor ezt azonnal orvosolnom kell ..húzódott perverz vigyor az arcára ,és ismét megtörtént az ami az éjszaka csodás volt mint akkor gyengéd volt még szenvedélyes és az a vágy amit  ki tudtam belőle hozni nem tagadom nagyon is tetszett elég volt egy érintés és láttam szemeiben a csillogást a szerelmet,és ez velem se volt másképp.

Este 7 óra körül

Feküdtünk egymás mellet a fejem Nathan mellkasán pihent és onnan néztük a tv-t

-Figyelj Nathan !Nekem holnap reggel vissza kell indulnom 3 dolgot kérek tőled .-ő csak bólogatással jelezte hogy figyel és várja a mondandómat

-Az egyik,hogy nem követsz engem reggel,hogy hová is megyek! a második : Nem mondod el senkinek de senkinek még Aprilnek sem hogy itt vagyok még akkor sem a sírva kér téged mert akkor ő is veszélyben lenne ,és a harmadik : add át ezt az ajándékot neki ! Oda léptem a táskámhoz és kivettem belőle egy nyakláncot amit még a papírjaim között találtam .

- Mondd azt neki,hogy a szekrényemben találtad egy levélel együtt ami benne van a dobozban,és ezt pedig add át Vivienek (ugyanaz a nyaklánc csak vörös kővel az Aprilé pedig zöld kővel volt diszitve).

-Meddig akarsz távol maradni?

-Nem tudom ha minden biztonságos lesz akkor visszamegyek.de még egyet megkel ígérned

Nem nézel más nőre nem csalsz meg és semmi ilyesmit én tudni fogom és akkor nem lesz köszönet.

-Ahh szóval féltékeny vagy? -nézett rám azzal a huncut mosolyával

-Csodálod 8 hónapig távol voltam lehet,hogy már rég ágyba vittél valakit .Oda hajolt a fülemhez és ezt súgta :

-Téged szeretlek és foglak is amíg csak  élek és utána is és csak megjegyzem,hogy egy lánnyal feküdtem le amióta megismertem most másodszor és az a valaki itt áll előttem.

-Én is szeretlek!.-majd megcsókoltuk egymást.

De ezt a telefonom csörgése megzavart üzenetem jött nem mástól mint Maxtől .

 ,, Hali hercegnő holnap már délután kettőre otthon vagyok remélem

nem próbálkoztál semmivel!,,

Már csak ez hiányzott gondoltam magamban .

-Baj van kicsim?

-Semmi de úgy látszik ,hogy nem várhatunk holnap reggelig már ma elkel mennem!

-Mégis miért? Ellina én nem értek semmit köze van ahhoz,hogy az előbb kaptál egy üzenetet?

-Igen köze van hozzá ígérem nemsokára elmondok mindent .-Tárcsázni akartam a repülő teret,hogy lefoglaljam egy jegyet de akkor eszembe jutott,hogy Nathan is itt van és akkor biztos meghallaná ,hogy én hova is megyek.Így inkább elkezdtem pakolni a szétdobált cuccaimat szerelmem eközben csak csendbe figyelte cselekedetemet .

-Ja igen Nathan amíg el nem felejtem, ezt a babának vettem kérlek add át neki de persze diszkréten erre oda adtam neki pár baba ruhát amit Philadelphiában vásároltam .Ő csak bólogatott és elvette a kis zacskót tőlem.

-Ne nézz már így hamarosan találkozzunk és te sem maradsz ki azt hitted elfelejtettelek? Ezt amikor megláttam egyből te jutottál az eszembe ez végig velem és erőt adott de most átadom neked .Kivettem a nyakamból a rózsa fűzért és a nyakába akasztottam.-Tudom,hogy furcsállni fogjak ,hogy elmentél és egy csomó cuccal tértél haza de ha kell akkor csak apródonként add nekik oda várj egy kicsit vele.

-Ellina nyugodj meg ,kézben tartom a dolgokat te csak magad miatt aggódj és ami a legfontosabb vigyázz magadra.

 Váltottunk még egy utolsó 'búcsú csókokat' majd a reptér felé vettem az irányt de még előtte megígértettem vele,hogy tényleg nem fog mondani semmit és úgy fog viselkedni Miamiban ahogy eddig .Most itt ülök a repülőn szerencsére elcsíptem a járatot és most már fellélegezhetek .Őszintén sokkal nyugodtabb vagyok,hogy legalább vele találkoztam és megtörtént az a dolog is egy cseppet sem bántam meg sőt.... 

Philadelphiában:

Amint hazaértem szinte beestem az ágyba nagyon fáradt voltam majd csak 10 órakor keltem fel aztán "ebédeltem' mivel már nagyon éheztem 2 napja nem ettem gondolom tudjatok mit szóval van mit bepótolnom.Max szerencsére nem vett észre semmit és ez nagy örömmel töltött el engem  már csak türelmesen kell várnom,hogy visszamenjek.

****Nathan szemszöge*****

Amikor visszaértem az iskolába hát igen még mindig itt vagyunk mivel ez nem csak egy iskola inkább egy központ féle..Na szóval amint beléptem az ajtón April és Viven előttem termet és bombáztak kérdéseikkel.

-Na megtaláltad?Megtudtál valamit?Mért vagy ilyen?Mért vagy szótlan ? Szólj már valamit!

-Minden változatlan nem tudtam meg semmit róla mintha föld nyelte volna el.-hazudtam szemükbe de muszáj volt megígértem.A 2 lány azonnal bekönnyezett és egymás ölelték hát nem kell mondanom,hogy sokkal nagyobb lett a bűntudatom de nem tehetem ez ellen semmit.Amióta Ellina ide érkezett nagyon sokat változtam,soha nem voltak ilyen érzéseim mindig hideg voltam mindenkivel csak akkor beszéltem amikor kérdeztek vagy ha szükség volt .Kiképzéseken sem kíméltem a kezdőket és semmi ilyesmi most meg? Tele vagyok érzelmekkel és barátaim is vannak nem mondom,hogy rossz érzés mert egyáltalán nem az jó tudni,hogy számíthatok rájuk legyen az bármi és Jason is ezek közzé az emberek közzé tartozik .Hihetetlen,hogy a szerelem mire nem képes .

Ez pedig a csajok lánca ami egyforma csak 

más a szinűk

Nathan nyaklánca

Az 'ajándékokat' amit szerelmem adott ,hogy adjam át őket a többieknek a kocsimba elrejtettem majd csak kis idő múlva fogom odaadni nekik csak a nyaklánca ékeskedik a nyakamba ami a pólóm alatt talált helyet magának.

 ...................................Folytatás a következő részben...............

28.Rész

2 hét múlva:
Egész jól megy a kiképzés viszont még most csak arra tanítanak,hogy hogyan fogjuk vissza magunkat ami többé kevésbé sikerül is .Ebben a 2 hétben nem nagyon történt semmi egyet kivéve amin még azóta is töprengek.:
**Visszaemlékezés**
Éppen járkálok a folyosón utam a kijárathoz vezet,hogy végre meglátogathassam szüleimet de egyszer csak veszekedésre leszek figyelmes akaratlanul meghallottam éles hallásom miatt de nem gyorsítottam a tempómon sőt inkább lassítottam azt hiszem túlságosan is kíváncsi vagyok voltam és leszek (xD) .A veszekedést Mr.Anderson és egy női hang ból állt aki gondolom a felesége lehet hisz hány nőt hívhat még drágámnak?Ők bent voltak az irodában nem is mondanám veszekedésnek a nő emelte fel inkább hangját kétségbe esetten Mr.Anderson pedig csak nyugtatta.
-Miért nem  láthatom őket ?Már 18 év eltelt  mégis meddig akarod,hogy várjak?
-Szívem nyugodj meg hamarosan találkozhatsz velük de még időre van szükségük nem állnak készen és nem is tudnak semmiről.
-Nem tudok megnyugodni .Te bezzeg könnyen beszélsz hisz minden nap látod őket én viszont csak képekről láthatom a gyermekeimet és csak akkor hallok róluk ha Vivien és te mesélsz nekem ,az isten szerelmére Peter még a hangjukat se hallottam kis koruk óta.-itt már jobban zokogott Mrs.Anderson
Totál lefagytam  nem értetem semmit vajon kikről beszélgetnek ?Nagyon komoly lehet ha a nő sírva kiabál a férjével.
Míg én ezen gondolkoztam hallottam ahogy a nő az ajtó felé lép és kinyitja azt én elfordultam mint aki nem látott és nem is hallott semmit és csak tovább közeledtem a kijárat felé de Mr.Anderson megállított.
-Ellina hova mész?
-Csak szokásos meglátogatom a szüleim tudja ma péntek van.-mosolyogtam rá
-Értem akkor menny csak nyugodtan .-Mentem volna de semmi nem vitt rá hogy levegyem a szemeimet a mellette álló nőről akinek az arcán most már egy kisebb mosoly bujkált nem értettem lehet,hogy csak a látszat mert itt vagyok?
-Történt valami?-kérdeztem szemeim egyszer Mr.Anderson és a nő között cikázott
-Nem semmi baj de kérlek hadd mutassam be neked a feleségemet ő itt Emillia Anderson
-Üdvözlöm Mrs.Anderson az én nevem Ellina Artemisz  Peterson
-Igen tudom sokat hallotam már rólad Vivientől .
-Hát igen ő az egyik legjobb barátnőm de most ha megbocsátanak most mennem kell.biccentettem fejem az ajtó felé.
-Örülök hogy megismerhettelek Ellina .közelebb jött hozzám aztán megölelt
-Én is Viszlát .-küldtem feléjük egy mosolyt aztán kiléptem az ajtón.
 ****Visszaemlékezés vége***
Nos igen hát ez történt ami számomra nagyon furcsa kis találkozás volt de eltereltem a gondolataimat róla nem volt nehéz Nathanel és a barátaimmal .(xD)
April is jól van és már kezd látszódni a pocakja bár néha az őrületbe kerget már azon gondolkoztam ,hogy kitépkedem a hajam tényleg már a plafonon vagyok tőle és nem vagyok egyedül Jason így ugyanígy van  .April annyira kívánós ,hogy minden hülyeségekre megkér  minket,hogy vegyük meg neki ki enne már meg egy hot dogot csoki szósszal kechuppal és csipszel a tetejében? Már a hideg is kiráz ahányszor rágondolok.
Nathanel volt egy kisebb vitánk miszerint ő már nem akarja titkolni a kapcsolatunkat de én leállítottam őt nem akarom még elmondani senkinek elég ha a barátaim és mi tudjuk,hogy együtt vagyunk majd aztán csak lassan kiderülnek a dolgok.
Most lépek ki éppen a  házunktól amikor hirtelen egy zsebkendőt látok az arcom előtt és elsötétült minden.Amikor felkeltem egy szobában ébredtem hotel lehetett  2 személy ágy benne a rolók lehúzva ha most nem lennék elrabolva akkor tuti,hogy tetszene ez a hely .
Körül néztem de nem volt senki a szobában csak növények más néven vasfüvek amik gyengítetek .Oda léptem az ajtóhoz de be volt zárva erőm meg nem volt pedig én tényleg mindent megtettem,hogy kijussak dörömböltem kiabáltam de semmi .Majd 20 perc múlva bejött  Max hát ne kérdezzétek mit éreztem azt hittem, ott helyben szétverem de nem lehetett olyan komás állapotban voltam mint aki most ébredt egy altatásból vagy mintha részeg lennék.
-Max mért raboltál azt hittem barátok vagyunk.-emeltem fel a hangom több kevesebb sikerrel
-Nem raboltalak el vagyis ..figyelj Ellina muszáj volt megtennem a szüleim azt akarják,hogy megöljelek  téged .
-Mért pont engem?És hol van April?
-Nyugodj meg ő biztonságban van elmondtam Jasonek ,hogy ne hagyja elmenni az iskolából mert ő is ugyanolyan veszélyben van mint te.
-Jó oké de én mért nem tartózkodhatok az iskolában hisz az a legbiztonságosabb hely.
-Azért mert engem bíztak meg,hogy megöljelek ha megtudjátok,hogy nem tettem meg akkor annak következményei lesznek érted?.
-Igen de mért kellet elkábítanod és mit keresnek ezek a növények és mióta tudod,hogy én is hibrid vagyok?
-Már régóta ,és azért kellet elkábítanom és ide hoznom téged,hogy elhiggyék eltűntél egy ideig biztosan keresni fognak de aztán majd elkel hitetnem velük,hogy meghaltál .
-Tessék?!!!Te normális vagy mindenki totál ki fog készülni anyám belefog halni te átgondoltad ezt?
-Igen Lina át gondoltam a szüleid biztonságban lesznek így kérlek értsd meg.
-Nem fogom megérteni a családod tönkre  teszi az életem.-folytak le könnyeim
-Sajnálom de nem csak mi vagyunk az egyedüli vadászok.
-Te mióta beszélsz Jasonel?
-Nemrég óta beszámoltam neki a szüleink tervéről és így együtt találtuk ki ezt,
-Ki tud még erről?
-Senki csak te én és Jason
-Meddig és mért csinálod ezt nem utálnod kéne?
-Nem tudom meddig és azért csinálom mert fontos vagy nekem a barátom vagy őszinte leszek az elején a szüleim azt az utasitast adták,hogy találkozgassak veled és szedjek belőled információkat,hogy hogyan is juthatunk be az iskoládba a talákozásunk sem volt véletlen mondjuk amikor szépen el láttátok  a bajunkat  haverjaimmal akkor még nem tudtam semmiről még azt sem ,hogy vadászok vagyunk de aztán mindent elmondtak a szüleim.Mielőtt megkérdezed az első találkozásunk totál véletlen volt aztán gondoltam sima lesz a terv és véghez fogom sikeresen vinni de aztán ahogy egyre többet találkoztunk megtörtem nem törődtem semmivel csak élveztem a napot veled.
-Max   nem értek semmit ez úgy hangzik mintha te....
-Igen  és jól gondolod szeretlek nem úgy mint egy barátot de tudom ,hogy te nem így érzel,úgyhogy ne aggódj nem fogok nyomulni már megváltoztam TE változtattál meg.-emelte a hangsúlyt a te szóra
-És ne hogy azt gondold ,hogy direkt raboltalak el remélem ez egy percig sem jutott az eszedbe én csak azt akarom,hogy boldog légy biztonságban és ez addig nem lesz így míg a családomat el nem tüntettem a képből.
-Te most megakarod ölni a szüleidet?
-Nem az igazi szüleim  meghaltak örökbe fogadtak de csak ezért,hogy vadászt csinálhassanak belőlem érted már?.-hát hogy mit értettem?most ez komolyan kérdezi ? Itt ülök az ágyon lessokkolva próbálom megemészteni amit mond egy-egy könnycsepp gördül ki a szememből amint arra gondolok ,hogy mi lesz így a többiekkel mi lesz a barátaimmal a szüleimmel a szerelmemmel ha ebbe belegondolok a szívem is bele csordul.
-Értem-feleltem halkan
-Örökre itt akarsz tartani ?
-Nem Lina már mondtam csak addig amíg  el nem rendezem a szüleimet,mivel ők a felbujtók a legjobban ezen a környéken ne aggódj hamarosan láthatod őket és amúgy nem itt leszünk mert akkor egyből kiszagolnák,hogy hol vagyunk ezért elfogunk menni a városból .jött hozzám közel és megölelt én pedig zokogva öleltem vissza ilyen bonyolult életem is csak nekem lehet

*** 8 hónap múlva  April szemszöge ***
Ismét  csak semmi hír barátnőmről kezdek már elveszíteni a reményt hogy valaha is megtaláljuk .
Amióta megtudtuk,hogy elrabolták keressük őt hiába mondta el nekünk Ellina szülei,hogy a lányuk meghalt mi nem adjuk fel .2 hónappal az eset után barátnőm szüleit felkeresték a rendőrök akik elmondták neki a hírt nem kell mondanom mennyire össze voltak zuhanva és mi is amint megtudtuk.
Sírtam ideges voltam szomorú és meg sorolhatnám milyen érzelmek kavarodtak bennem.Be kellet nyugtatózniuk mivel elkezdtem törni a dolgaimat a szobámban aztán neki akartam menni mindenkinek.Honnan tudjuk hogy elrabolták?Megtaláltuk a telefonját és a karkötőjét a fűben közel a házukhoz aztán volt itt egy olyan személy aki vissza tudta idézni ,hogy mi történt Ellinával de mire rá bukkantunk erre a személyre a nyomok már nem voltak frissek ezért csak azt látta,hogy barátnőm szájához zsebkendőt tartanak és ő pedig elájul.Mindenki ideges a feszültséget vágni lehetne a levegőben .Rettentő érzés ez a tehetettlenség engem nem hagynak sehová sem menni üres koporsót temettünk el oda is egy csomó testőr elkísért minket .Érzem,hogy Ellina nem halt meg még életben van .Nathan is ideges Jason nyugtatta amikor egyszer meglátta őt Ellina szobájában sírni ekkor döbbentem rá,hogy halálosan beleszeretett barátnőmbe és a tudat,hogy elvesztette neki a véget jelentette de ismétlem senki nem adta fel mindenki buzgón keresi őt nyomokat hátha rátalálnak de eredménytelenül .A babám mint mindig állandóan izeg mozog ami egy kissé kellemetlen de jó érzéssel is tölt el időközben kiderült,hogy kislányom lesz már az utolsó hónapban járok alig hiszem el,hogy hamarosan már a kezembe tarthatom őt már csak az lenne a nagyobb boldogságom ha végre Ellina is előkerülne erre gondolva ismét rossz kedvem lett és sírni kezdtem.

**********Nathan szemszöge *****
Ideges vagyok semmi nyom Ellináról de nem veszíthetem el a reményt még gondolni se birok rá,hogy meghalt .Lehet,hogy volt egy üres koporsós temetése de ez egyre gyanúsabb hisz ha megölték akkor hol a holtteste?Hiányzik 8 hónapja nem tudok róla semmit nem csókolhatom ölelhetem nem is érhetek hozzá megfogok bolondulni hamarosan ha nem kaphatok róla valami hírt .Őrülten szerelmes vagyok bevallom hiába 8 hónapja nem láttam őt még ugyanúgy érzek sőt még erősebben .Csak abban reménykedem ,hogy még időben megfogom találni és nem lesz semmi baja.Mert abba én bele halok

***Ellina szemszöge**
Már 8 hónapja így nyomorgónk Philadelphiában jó oké szép város de már rettentően hiányzik Miami és a benne lakó szeretteim.Egy családi házban lakom/lakunk  Max néha hazamegy ,hogy megtudja mi a helyzet olyankor mindig tele teszi a szobát vas növényekkel,hogy még véletlenül se szökjek meg de amit nem tudd ,hogy már kezdek hozzá szokni a szagához így már kevésbé veszi el az erőmet.
Többször kiakartam  már szökni,hogy meglátogassam őket Miamiban de tudtam,hogy nem lehet mert akkor veszélyben lesznek .Max elmondta,hogy a szüleim és a barátaim is össze voltak omolva  a "temetésemen " hát nem kell mondanom ,hogy én is így voltam ezzel   annyira hiányoznak vajon mi lehet most Aprilel  hisz már az utolsó hónapban van biztos nehéz neki és én nem vagyok mellette  és Nathan? jobban hiányzik mint valaha érezni akarom már az érintését és az ölelését a csókjairól ne is beszéljünk .Max betartotta az ígéretét és nem nyomult rám olyan vagyunk már mint a testvérek veszekedünk néha párbajozzunk de nem komolyan ,hogy most kiverjük egymásból a lelket is nem csak úgy ahogy a tesók szoktak .Remélem a szerelme irántam átment testvéribe.
Van telefonom de  még véletlenül sem hívhatok senkit rajta csak egyedül Maxet egyszer megkíséreltem felhívni az anyámat 2 csörgés után felvette hallottam,hogy szipog és a szívem szakadt meg nem szóltam bele csak hallgattam a hangján ahogy türelmetlenül mondogassa a telefonban hogy van ott valaki? és,hogy Haló!! És letettem.
Megelégeltem ezt az egészet ma megcsinálom a tervem ami abból áll,hogy kiszökök Max nincs itthon elment viszont most nem Miamiba nem mondta,hogy hová csak annyit,hogy messze 3 napig nem lesz itthon így könnyű dolgom  van .Miamiba  nem mehetek de egy valakit elhívhatok természetesen nem ide .Eldöntöttem sms-t írtam Nathanek ,hogy legyen Jackson ville-ben  neki 4 órás lesz az út viszont nekem 12 de megéri nem?Szóval megírtam neki hogy legyen ma hajnali 1 órakor a Coller Star hotelben és ,hogy ne mondja el senkinek és győződjön meg róla,hogy senki sem követi aztán azt is írtam neki,hogy egyedül jöjjön és ,hogy milyen néven keressen nem írtam neki semmi mást nem ismerhette az új telefon számom és csak  az áll nevemet pötyögtem be az üzenet végére csak remélni tudom,hogy elfog jönni .Hát igen mielőtt ide utaztunk új személyit kellet csinálni és most a nevem Nicole Morgan ..
Most 8 óra van ha eltudok csípni
Gyorsan felkaptam  magamra ezt a szettet és már indultam is a repülő térre.

Szerencsére épp elértem egy akkor induló járatot most itt ülök és a kezeimet tördelem tiszta őrültség amire készülök ha Max ezt megtudja nekem annyi.Ameddig távol voltunk nem hagytuk abba az edzéseket eljártunk futni és kondizni és ugyanúgy 'verekedtünk' egymással magyarul gyakoroltunk,hogy ne lankadjon egyikünk ösztönei sem.Az idegességbe bealudtam majd csak akkor keltem fel amikor meghallottam a rádióban a nőt aki közölte,hogy megérkeztünk.

*************Nathan szemszöge***********
Éppen a   szobában ültem és a fejemet fogjam,hogy vajon most hol folytassam a nyom keresést de egyszer csak a telefonom jelezni kezdett,hogy sms-em érkezett.Azonnal megnyitottam és csak ennyit láttam
,,Ma hajnali 1 órakor Jackson ville Coller Star hoteljében várlak ne mondd el senkinek és győződj meg róla ,hogy senki sem követ , a recepciónál  Morgan néven keress ott várlak."
Hát most erősen gondolkodnom kellet egy részt ki lehet az a Morgan? Egyértelmű,hogy vezetéknév de én nem ismerlek ilyen nevezetű embert .Amikor hirtelen beugrott mi van ha Ellina elrablója az ?
Már egy percig se gondolkodtam biztosan erről lehet szó még csak reggel 8 óra az ideg szét fog vetni míg hajnali egy óra lesz nem szólok senkinek  végre talán láthatom Ellinát istenem kérlek csak róla legyen szó.
**0:40**
Leparkoltam annál a hotelnél amit megadtak nekem és ott vártam ,hogy az óra 1 et mutasson.
Mint mondtam nem szóltam senkinek  csak annyit,hogy elmentem jól tudják már ,hogyha elmegyek akkor napokig nem jövök vissza mert ilyenkor Ellinát keresem.
Na szóval végre valahára elérte a mutató az egyest én azzal a lendülettel bementem az épületbe a recepción megmondtam a nevet mire a férfi megadta nekem a szoba számát annak kíséretében,hogy már várja magát.Ideges lettem nem tudom mire számítsak lehet egy csapda de lehet,hogy Ellináról fogok megtudni információkat.

*********Ellina szemszöge *******
Itt ülök az ágyon ülök? inkább fel le járkálok a szobában és  hol az ágyra hol a kanapén foglalom el helyemet .Amikor megérkeztem azonnal célba vettem a fürdőszobát és lezuhanyoztam majd ezt vettem fel: Egy kicsit tetszeni akartam fogalmam sincs mit fog szólni,ha meglássa,hogy még életben vagyok és csak abban reménykedem ,hogy nem felejtett el .

 

**(írói megjegyzés : +18 rész saját fellelőségre olvasni xD)

Éppen a fel alá járkálásom folyattam amikor kopogtak .Lassú léptekkel mentem az ajtóhoz tenyerem izzadni kezdtek szívem 1000 dobogott percenként.Aztán kinyitottam ott állt előttem ledöbbenve stílusa cseppet sem változott  fekete nadrág fehér felső és az a jellegzetes fekete bőr dzseki.
Azonnal megöleltem őt egy percig nem ölelt vissza aztán olyan erősen szorított magához,hogy azt hittem megfulladok de nem zavart végre láthatom és meg is ölelhetem.
-Tudod mennyire hiányoztál?-suttogtam rekedten könnyeimmel küszködve
a válasza az volt hogy még szorosabban ölelt magához már ha ez lehetséges volt.
Majd egyet előre lépve lépett beljebb a szobába lábával becsukta az ajtót .Nem bírtam már elbőgtem magam ő pedig nyugtatás kép a hátamat simogatta majd elváltunk egymástól de csak annyira,hogy egymás szemébe tudjunk nézni.Már vagy 5 perce vizslatjuk egymást a szememből kicsordul a könnyek mire ő mosolyogva csókolja le őket az arcomról testem bele remeg ahogy ajkai az arcomon vannak kezei pedig a derekamat szorítsak.Látom rajta,hogy ő így bekönnyezett de tartsa magát hisz tudjátok férfiak.
Nem bírja tovább miközben arcomat csókolja ajkai lejjebb vándorolnak és az enyémeket veszik célba .Olyan heves és szenvedélyesen csókol,hogy azt hiszem ott fogok elájulni a karjaiban .Nyelve bejutást kér amit megis adok neki így még közelebb érzem őt magamhoz amikor levegő hiány miatt elkel válnunk egymástól megszólal.
-Te is hiányoztál már azt hittem belebolondulok a hiányodba Ellina .
-Hát még én annyiszor felakartalak titeket keresni téged de nem lehetett.-csordult le ismét egy könnycsepp arcomon.
-Shhh semmi baj most már itt vagyok.Szeretlek Ellina
-Én is téged.
Ezután ajkai ismét az enyémet tépték ebben benne volt minden érzelmünk szerelem,vágy,szenvedély,és a hónapokig tartó szomorúság.
Nathan  óvatosan neki lökött az egyik falnak és ott folytattuk heves csók csatánkat.Ajkai ismét bejárták az arcomat és a fülemet majd lefelé a nyakamat vette célba  szenvedélyes csókot nyomot rá és harapni szívni kezdte ami belőlem egy jóleső nyögést váltott ki . Én sem tehetetlenkedtem még erősebben magamhoz húztam kezeim bejárták a felső testét majd elkezdtem levenni róla dzsekijét .
Miután ez is lekerült Nathan kezei a fenekemen álltak meg ismét egy nyögés hagyta el a számát jobban neki préseltem magam és ezzel belőle is egy nyögés szakadt fel .Fenekemnél fogva felkapott ölébe mire én lábamat a csípőjére fontam .
-Ellina -sóhajtotta zihálva  miközben csókolt
-Akarlak ,nem bírom tovább .
Erre én csak megcsókoltam őt jelezve,hogy én is akarom őt ,bátorságot adva neki csókunkat meg nem szakítva elkezdte kicsatolni a ruhán lévő övemet és ledobta  a földre  én pedig megszabaditottam őt felsőjétől egy percre elváltunk egymástól így tökéletesen láttam kockáit.Végig simítottam rajta majd egy rántással szájára tapadtam belemosolyogtam csókunkban mikor lehúzta rólam a felsőmet és azt is eldobta valahová a szobában .Letett öléből kezeivel még utoljára belemarkolt fenekembe aztán pedig lejjebb haladva csókokkal árasztotta  el testemet és közben szép lassan húzta le szoknyámat .
Én már csak fehérneműben voltam míg ő rajta még a nadrág volt ezt nem tartottam fairnek ezért mikor visszatért a nyakam csókolgatásába én kicsatoltam övét és lassan lehúztam róla .
Ujjaimat a fekete Calvin Klein boxerébe akasztottam ezzel hergelve őt ami sikerült is száját  jóleső nyögés hagyta el .Az ágyhoz vezetett  óvatosan lefektetett rá és ott folytatta kényeztetésemet .Elváltam tőle :
-Nathan egy valamit tudnod kell ,nekem ez lesz az első.-mondtam pironkodva
-Ne aggódj óvatos leszek .-kacsintott rám amire én ott helyben elolvadtam
Kezei simogatták a combomat nyelvei az enyémet kényeztették majd jobb keze megakadt a melltartóm kapcsán és lassan lehúzta rólam végig csókolta azokat a helyeket ahol kezei jártak gyengéd volt és szenvedélyes szemeiben vágy csillogott vágy amit irántam érzett .
-Gyönyörű vagy .-súgta a fülembe és oda is csókot lehelt.
Bugyimat kínzó lassúsággal húzta le aztán belső combom simogatásába kezdett.
-Nathan -nyögtem fel -Kérlek.
-Bírd ki szerelmem -csókolt meg ha már ennyitől végem van mi lesz itt nemsokára?
Lassan kezdtem lehúzni róla a felesleges textil darabot amit ő engedett is .
Amikor 'véletlenül' hozzáértem férfiasságához felnyögött
-Ellina megőritesz.
-Te is engem .-csókoltam meg
ezután Nathan lassan belém hatolt nem mozgott bennem hagyta,hogy megszokjam méretét .
Nagyon fájt 'odalent' könnyeim akaratlanul is kicsordultak amit Nathan lecsókolt rólam majd a számat árasztotta el forró csókokkal .
-Nyugalom kincsem .-lihegte és ismét megcsókolt
Pár perccel később a fájdalom eltűnt és már csak jóleső nyögések szakadtak fel belőlem megemeltem csípőmet ezzel jelezve Nathanek ,hogy kezdheti .
Vette lapot és óvatosan  mozgott bennem aztán amikor már az élvezett kapujában voltam nevét nyögve egyszerre mentünk el..

....................................Folytatás a következő részben.............................